Két fényes űreszköz is látható az esti égen - megfigyelési tippek mindenkinek

A következő napokban az esti órákban repül el Magyarország felett a Nemzetközi Űrállomás és a hozzá csatlakozni készülő Jules Verne, az európai gyártmányú automatikus teherűrhajó. A két űreszköz látványos átvonulásait szabad szemmel is megfigyelhetjük, fényes, gyorsan mozgó pontok formájában. Időpontok és tippek az észleléshez.

Ladányi Tamás (MCSE) korábbi felvétele az ISS átvonulásáról

Amint arról korábban hírt adtunk, március 9-én elindult az első európai teherűrhajó (ATV, Automatic Transfer Vehicle), a Jules Verne a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a francia-guyanai Kourou űrközpontból. Március 19-ére a Jules Verne 2000 km-re megközelítette az ISS-t, és ott várakozik, amíg az űrrepülőgép STS-123 küldetése befejeződik (a küldetés összefoglalójáról lásd másik cikkünket). Ezt követően, a tervek szerint március 29-én és 31-én az ATV két, a dokkolást előkészítő próbamanővert hajt végre, majd április 3-án kerül sor az "éles" dokkolásra, amikor a teherűrhajó összekapcsolódik az ISS-sel.

Az események azért különösen érdekesek a számunkra, mert a fenti időszakban az esti órákban repül el hazánk felett a két űreszköz, így derült estéken mindkettő szabad szemmel is könnyen megfigyelhető az égbolton. Az alábbiakban a Nemzetközi Űrállomás láthatóságára adunk meg néhány adatot, mert az ISS pályája nem változik, a manővereket a Jules Verne hajtja végre hozzá képest. A teherűrhajó mindig ugyanazon a pályán repül, mint az űrállomás, de néhány perccel megelőzi azt. A dokkolást előkészítő manőverek során a két űreszköz egyre közelebb kerül egymáshoz, így az időkülönbség egyre csökken, a dokkolás előtt várhatóan már egyszerre lesz látható a két fénypont az égen. Az ISS általában olyan fényes, mint az égbolton akkor látható legfényesebb égitestek, a teherűrhajó valamivel halványabb, de a legfényesebb csillagokhoz hasonló, így szabad szemmel a városi égbolton is észrevehető.

Az átvonulások részleteit illetően a http://www.heavens-above.com/ honlapra utalunk, ahol bárki a saját lakóhelyére kérheti le a pontos adatokat. Az előrejelzések szerint a március 30-i első és az április 1-jei első átvonulás ígérkezik a legszebbnek az egész héten - feltéve, hogy a derült időjárás lehetővé teszi a megfigyelést.

Március 27-én az ISS 19.44-kor bukkan fel délnyugaton, 40 fok magasságig emelkedik, majd déli irányban árnyékba megy, így eltűnik. Fényessége eléri vagy kissé meghaladja a Szíriuszét.

Március 28-án az ISS délen tűnik fel 18.32-kor, délkeleten 19 fok magasra emelkedik, majd 18.36-kor keleten tűnik el. Ugyanezen az estén - miután megkerüli a Földet - újra visszatér: 20.06-kor nyugat-délnyugaton tűnik fel, meredeken emelkedik, csaknem a zenit felé, de 20.09-kor, 49 fok magasságban árnyékba megy. Érdekes, hogy a körülbelül 5 perccel korábban érkező ATV (ha a manőverek még nem kezdődnek el) még ugyanezen a pályán 58 fok magasságig emelkedik, de közben a Föld elfordulása miatt az árnyékhatár a nyugati látóhatár felé tolódik.

Különösen szépnek ígérkezik az ISS március 29-i első átvonulása. 18.54-kor délnyugaton tűnik fel, majd a téli égbolt legfényesebb csillagai között elhaladva (az Orion fényes csillagai és a Szíriusz között megy el, majd közvetlenül a Procyon és a Regulus mellett halad tovább), de azokat túlragyogva délkeleten 45 fok magasságig emelkedik, majd 19.00-kor kelet-északkeleten a látóhatár felé közeledve tűnik el. Aznapi következő vonulásán 20.29-kor nyugaton tűnik fel (a Bika csillagkép fényes csillagai alatt), de két perc múlva, 24 fok magasan, északnyugaton már árnyékba is megy.

A március 30-i első átvonulás ismét különlegesen szépnek ígérkezik. Az akkor már érvényben lévő nyári időszámítás szerint az ISS 20.16-kor délnyugaton tűnik fel, északon jóval a Sarkcsillag fölött, a zenithez közel repül el, majd 20.21-kor északkeleten eltűnik a Föld árnyékában. Emelkedő szakaszában a fényes Aldebaran és Capella csillagok mellett halad el, de jóval fényesebbnek látjuk azoknál. A második vonulásra nem érdemes várni, 21.51-kor nyugat-északnyugaton visszatér ugyan az űrállomás, de felbukkanása után egy percen belül árnyékba megy.

Március 31-én is az első átvonulás lesz fényesebb és látványosabb. Az ISS 20.38-kor nyugaton tűnik fel, 20.43-kor néhány fokkal a Sarkcsillag alatt repül el, majd északkeleten árnyékba megy. Második vonulása 22.14-kor szinte megfigyelhetetlen, felbukkanása után másodperceken belül árnyékba megy.

Április 1-jén két szép átvonulás szemtanúi lehetünk. Először 19.25-kor tűnik fel az ISS nyugat-délnyugaton, 19.28-kor szinte pontosan a fejünk fölött húz el, ezért nagyon fényesnek látszik, majd 19.31-kor kelet-északkeleten csak a látóhatár közelében tűnik el. Az előrejelzések szerint az ATV teherűrhajó ugyanezen az íven 19.22-kor érkezik, 19.25-kor ér a zenit közelébe, majd 19.28-kor tűnik el, vagyis kis szerencsével itt már mindenképpen egyszerre látható az égen a két mesterséges égitest: az ISS körülbelül akkor tűnik fel, amikor az ATV a zenit közelébe ér, és az ISS akkor látszik a legmagasabban, amikor a Jules Verne eltűnik a keleti látóhatár közelében. (Természetesen, ha a manőverek során a két űreszköz addigra már közelebb kerül egymáshoz a Föld körüli pályán, akkor közelebb is látszanak egymáshoz.) Az ISS második átvonulására 21.01-kor érkezik nyugat-északnyugaton, északon a Sarkcsillag alatt repül el, majd hamarosan árnyékba megy.

Április 2-án 19.48-kor nyugaton érkezik az ISS, északon 44 fok magasságig emelkedik, azaz közvetlenül a Sarkcsillag alatt repül el, majd 19.53-kor északkeleten tűnik el. Később, 21.23-kor visszatér, de rövid emelkedés után árnyékba megy. Ha a dokkolás előkészületei a tervek szerint haladnak, akkor ezen az estén az ATV-nek már meglehetősen közel kell látszania az ISS-hez.

Végül a dokkolás tervezett napján, április 3-án az ISS 20.10-kor nyugat-északnyugaton tűnik fel, majd az északi égbolton halad végig, ahol 34 fok magasságot ér el, vagyis jóval a Sarkcsillag alatt repül el. Ezután 20.15-kor tűnik el az északkeleti látóhatár közelében. Később, 21.45-kor visszatér, és ismét a nyugat-északnyugati látóhatár felől érkezik, de rövid emelkedés után, 25 fok magasan árnyékba megy. Ha a dokkolás a tervek szerint történik, akkor e két esti vonulás idejére a Jules Verne már hozzákapcsolódik az ISS-hez, tehát már csak egy fénypontot látunk. Ha a dokkolás késik, akkor a két űreszközt egymás közelében láthatjuk.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megadott időpontoktól - az ATV manőverezése miatt - több perces eltérések is lehetségesek, de az űrállomás általában olyan fényes, hogy egyértelműen azonosítható, még azokban az esetekben is, amikor a nem teljesen sötét égen látható az átvonulása. Aki pontosabb adatokra kíváncsi, az adott átvonulás napján ellenőrizheti azokat a www.heavens-above.com honlapon.

Összeállította: dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója