Almár Iván kapta az idegen civilizációk kutatásáért járó legnagyobb díjat

Az amerikai SETI League idén Almár Ivánnak ítélte oda a Giordano Bruno-emlékdíjat. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti.

Giordano Bruno itáliai gondolkodót 1600-ban égették meg, mert kitartott azon meggyőződése mellett, hogy végtelen számú lakott világ létezik. A díj megalapítását Donald Tarter amerikai szociológus és SETI-kutató javasolta 1995. február 17-én, Bruno halálának évfordulóján.

A SETI League, a Földön kívüli civilizációk utáni tudományos kutatásokat összefogó szervezet (Searching for Extra-Terrestrial Intelligence) most Almár Iván több mint harmincéves aktív kutatómunkáját díjazta. Almár Iván például annak a Rio-skálának a társszerzője, amely saját megfogalmazása szerint a "Földön kívüli intelligencia felfedezésének bejelentésekor annak valóságos jelentőségét jellemezni képes".

Almár nevéhez fűződik a San Marino-skála is. Ez az utóbbi időben mind fontosabbá váló, az üzenetküldéssel foglalkozó aktív SETI-n belül annak a megítélését hivatott elősegíteni, hogy egy idegen civilizáció számára mennyire észlelhető a Földről kisugárzott jel mesterséges jellege. A skálát a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia állandó SETI-kutatócsoportja 2007-ben fogadta el - olvasható az Űrvilág hírportálon.

Almár Iván Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel? címmel 2002 őszén tartott előadást a Mindentudás Egyetemén, és akkor ezt mondta SETI-kutatásairól: " A hetvenes évek második felében kezdett foglalkoztatni a SETI problémája. Hallgattam Sklovszkij, Sagan, Marx György és mások vitáit a követendő megfigyelési stratégiáról, egyre többet olvastam arról, hogy vannak-e, lehetnek-e társaink az Univerzumban. ... Idővel meggyőződtem arról, hogy kevés ennél fontosabb és aktuálisabb tudományos probléma létezik, amely egyben egész világlátásunkat is erősen befolyásolja."

Almár Iván űrkutató-csillagász

1932-ben született. 1954-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1954-től az MTA Csillagvizsgáló Intézet munkatársa, 1972-82 között a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője, 1982-1992 között a Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese, jelenleg tudományos tanácsadója.

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség alelnöke (1982-85), az MTA Csillagászati Bizottság elnöke (1980-90), az MTA Űrkutatási Komplex Bizottság alelnöke (1990-93), az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke (1997-2007). A Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. A Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnökségének tagja, a csillagászati és űrkutatási szakosztály elnöke. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia rendes tagja (1986-) több bizottságának vezetője, illetve tagja, az IAA Soknyelvű Űrszótárának felkért szerkesztője.

Tudományos munkássága: a földi felsőlégkör szerkezetének vizsgálata műholdas mérésekkel, kozmikus geodézia, asztronautikai terminológia, SETI. Mintegy 110 tudományos publikáció szerzője, kilenc könyv szerzője vagy szerkesztője.

1982-ben tagjává, 1986-ban társelnökévé választotta a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia 1966 óta működő SETI Bizottsága, amelynek 2001-ig volt társelnöke, egyben évente megrendezett szimpóziumainak egyik szervezője. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1982-ben alapított Bioasztronómia bizottságának kezdettől fogva tagja, a kilencvenes években a vezetőség tagja (forrás: Mindentudás Egyeteme).

SETI

A SETI angol mozaikszó, amely a Search for Extra-Terrestrial Intelligence kifejezésből ered. A feltételezett Földön kívüli intelligenciák keresésére irányuló programok gyűjtőneve. Nem a bolygónkon kívüli életet általában, hanem annak értelmes változatát, illetve ennek nyomait keresi az Univerzumban. Ennek megfelelően elsősorban olyan, az elektromágneses spektrum különböző részein megfigyelhető jeleket tanulmányoz, amelyek nem természetes eredetűek lehetnek. Bár az eddigi keresések nem jártak sikerrel, a munka fontos, mivel az itt  végzett kutatások és fejlesztések révén remélhetőleg gyorsabban elérkezik a kapcsolatfelvétel pillanata - amennyiben valóban vannak még civilizációk az Univerzumban.