Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.

 

Fantáziarajz a Marson működő Phoenix-szondáról (NASA, JPL)

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, magyar idő szerint 2008. május 26-án (hétfőn) hajnalban, 1.33-kor egy új Mars-szonda ereszkedik le a vörös bolygó északi sarkvidékén. Ez a Phoenix, amely közvetlen életnyomokat ugyan nem keres, de kémiai elemzései és a sarki jég vizsgálata közelebb vihet bennünket a marsi élettel kapcsolatos kérdések eldöntéséhez.

Korábban három olyan űreszközt indítottak a Mars felé, amelynek céljai között az életnyomok kimutatása is szerepelt. 1976-ban a Viking-1 amerikai űrszonda ereszkedett le a felszínre, hogy kiderítse: van-e élet a száraz, sivatagos bolygón. A kísérleteket - amelyeket egy másik leszállóhelyen a Viking-2 is megismételt - a NASA negatívnak minősítette, azaz megerősödött azok álláspontja, akik szerint a vörös bolygó napjainkban már halott égitest. Az életet kereső harmadik szonda, a 2003-ban startolt európai Beagle-2 sajnos nem élte túl a leszállást.

Mégis, a Mars kutatásának fő mozatórugója ma is az élet keresése. A vörös bolygó és a földi élet megismerése terén az utóbbi években hatalmas előrelépések történtek. Egyes felfedezések alapján a Mars az általunk ismert élet számára kissé kellemetlenebb hely, mint azt tíz-húsz évvel ezelőtt gondoltunk. Ugyanakkor sok olyan eredmény is napvilágot látott, amelyek arra utalnak, hogy speciális helyeken és különleges időszakokban van keresnivalónk a marsi élet utáni nyomozásban. Egyre több jel mutat arra, hogy egykor kedvező körülmények uralkodhattak a bolygón az élet keletkezése szempontjából. A földi extrém életformák felismerése pedig kiszélesítette azt a határt, ahol van esély az általunk ismerthez hasonló ellenállóképességű élőlények előfordulására.

"Geológiai" vizsgálatok a Marson: a Victoria-kráter, belső falain a múlt nyomait őrző üledékes kőzetekkel (NASA, JPL)

Összeállításunkban a múltbéli és jelenlegi környezeti feltételek, a Viking-kísérletek, a Mars Express, a Spirit és az Opportunity kutatásainak fényében vizsgáljuk az asztrobiológia egyik legizgalmasabb kérdését: létezhet(ett)-e élet közvetlen kozmikus környezetünkben?