Mars-kutatás: egy korszak mérföldkövei képekben

A Phoenix-űrszonda néhány nap múlva leszáll a vörös bolygó északi poláris térségében, hogy mintát vegyen a vízjégtartalmú felszíni réteg anyagából, és részben feltárja a terület egykori lakhatósági viszonyait. Ez a küldetés jelképesen lezárja azt a több mint egy évtizede tartó korszakot, amelyben a víz és a formakincs-változások jelentették a Mars-kutatás fókuszpontjait, s megnyitja a biogén anyagok, illetve életnyomok terepi módszerekkel történő keresésének új, remélhetőleg még izgalmasabb időszakát.

A május 25-én landoló Phoenix-szonda fantáziarajza (NASA, JPL)

Összegezve az elmúlt 12 év kutatási eredményeit, ma már gyakorlatilag ténynek tekinthető, hogy a múltban hosszabb-rövidebb ideig folyékony vízborítás létezett a Mars egyes területein, továbbá hogy különleges körülmények között, helyenként és időnként napjainkban is megjelenhet a folyékony víz a felszínen.

Ebben a korszakban hét űrszonda vizsgálta külső bolygószomszédunkat:

a Mars Pathfinder (MPF, NASA)

a Mars Global Surveyor (MGS, NASA)

a 2001 Mars Odyssey (2001MO, NASA)

a Mars Express (MEX, ESA)

a Spirit (MER-A, NASA) és az Opportunity (MER-B, NASA)

és a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO, NASA)

Az utóbbi négy űreszköz tudományos szempontból ma is aktív. A földi irányítóközpontba visszaküldött adatok feldolgozását több száz kutatócsoport végezte, illetve végzi jelenleg is. A mérési eredmények és a több százezer felvétel elképesztő gazdagságú tudományos adatforrást jelent, amiből szinte lehetetlen feladat kiválasztani a legfontosabb részleteket. Az alábbi összeállítás mégis egy erre tett kísérlet, a Phoenix érkezésének alkalmából.