Akár kövületek is lehetnek a Marson most talált anyagban

A NASA bejelentése szerint egykori forróvizes oldatokból kivált ásványokat azonosítottak a Marson, a Spirit amerikai marsjáró kereke által korábban véletlenül kiásott mélyedésben. A főleg szilicium-dioxidból álló anyag utóvulkáni működéssel keletkezhetett, és akár egykori élőlények megkövesedett fosszíliáit is megőrizhette.

A Tyrone nevű kibukkanás (NASA, ASU)

A Spirit rover egyik legérdekesebb felfedezését egy véletlen esemény segítette elő. Jobb első kereke ugyanis korábban elromlott, amitől haladás közben egy mély "szántást" húz a felszínen. Emiatt nemrég érdekes, világos színű anyagot juttatott a felszínre (erről korábban bővebben is beszámoltunk).

A Tyrone névre keresztelt feltárást azonban akkor részletesen nem tudta megvizsgálni, mivel a területen beköszöntött a hideg, a rover számára energiaínséget hozó marsi tél. A Spirit a gyenge napsugárzású időszakot a Home Plate nevű, a Gusev-kráter közepén lévő, vulkáni kőzetekből lerakódott réteges képződmény mellett töltötte.

Marsi Yellowstone-park

A feltúrt anyag vizsgálata tavasszal folytatódott. Korábban a Mini-TES kamerával nagyjából már sikerült meghatározni a világos anyag összetételét, de ezúttal az APXS spektrométerrel részletesebb elemzésre is lehetőség nyílt. A mérési eredményeket földi mintákkal összehasonlítva sikerült is kideríteni, hogy a kérdéses anyag a szulfátok mellett nagy arányban, akár 90%-ban tartalmaz szilícium-dioxidot. Korábban nem találtak olyan mintát  Marson, amelyben ilyen magas lenne ennek a vegyületnek a koncentrációja.

A sajátos összetétel sajátos keletkezési módra utal. Hasonló anyagok a Földön jellegzetesen az utóvulkáni tevékenység során keletkeznek, amikor egy tűzhányónál már nem láva, legfeljebb forróvizes oldatok és gőzök, gázok törnek fel. Az ilyen helyszíneken - például az amerikai Yellowstone-park területén - gyakran lehet megfigyelni opált, kvarcitot, kvarcásványokat, és egyéb szilíciumdioxid-változatokat.

A világos anyag kialakulására tehát a Marson is az a legvalószínűbb elgondolás, hogy vagy forróvizes vulkáni, utóvulkáni oldatokból vált ki, vagy szárazabb gázkitörésekből rakódott le. A környékről készült megfigyeléseket összevetve úgy fest, hogy egy kiterjedt, legalább 150 méter hosszú rétegben történt ilyen átalakulás, amely a Home Plate területén kezdődik, majd sok helyen a felszín alatt folytatódik, ezért nem látható.

A körülbelül 100 méter átmérőjű Home Plate környezete, a felszínformák elnevezésével. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ASU, Tom Story)

Az eddigi megfigyelések alapján úgy fest, hogy a Gusev-krátert az ősi tavi állapot után vulkáni lávafolyás borította be, amelyben egy ideig még forróvizes oldatok cirkuláltak, kialakítva a most megfigyelt világos lerakódásokat. Utóbbiak közvetlenül ritkán láthatók a felszínen, mert ott a náluk is fiatalabb, főként porból álló üledékek uralkodnak.

A világos anyag kibukkanásai a felülnézetből baseball-pálya alakú Home Plate közelében. Az egyes feltárásokat (egyelőre nem hivatalos formában) az 1940-es évek női baseball-játékosairól nevezték el (NASA, ASU, Tom Story)

Fosszíliák megőrzésére ideális üledékek

A megfigyelés olyan szempontból is érdekes, hogy a Földön a szilícium-dioxidban gazdag, hasonló vulkáni kiválások nagy mennyiségben tartalmaznak megkövesedett élőlényeket. A vulkáni területek hűvösebb peremvidékén ugyanis sok mikroba él, amelyek részben a felszín közelébe jutó kémiai anyagokat használják energiaforrásként - majd az itt kiváló anyagok hatékonyan konzerválhatják is őket.

A hidrotermális üledékek tehát kiemelt célpontok az egykori életnyomok kutatása terén. Azonban a roverek ilyen szempontból nem elég felszereltek, és a most vizsgált üledékben esetleg előforduló mikroszkopikus fosszíliákat nem lennének képesek azonosítani. Egyelőre csak annyi állítható, hogy a Gusev-kráterben lévő vulkáni üledékes környezetek egykor talán kedvező feltételeket nyújthattak az esetleges marsi életformák számára.

A marsfelszíni viszonyok tanulmányozása terén a magyar idő szerint vasárnapról hétfőre virradó hajnalban landoló Phoenix-szonda nyújthat új ismereteket, amely a bolygó északi sarkvidékén száll le.

 

 

A Columbia-hegyek térsége az MRO felvételei alapján, ahol a Spirit dolgozik (NASA, JPL, UA, USGS)