A Phoenix készül a nagy ásásra

2008.05.29. 16:21

Tájkép a változó éghajlat nyomaival

A sztereókamera felvételei alapján a Phoenix környezete viszonylag sík vidék, amelyet a megszokott vöröses por és főleg apró, centiméteres kődarabok borítanak. Az első becslés alapján kisebbek a sziklák, mint például a Mars Pathfinder vagy a Spirit leszállóhelyén, de több mutatkozik belőlük, mint például az Opportunity környékén. A várakozásoknak megfelelően sokszögletes alakzatok, poligonok tarkítják a vidéket, amelyek a felszín alatti jégre utalnak. Ugyanakkor felszíni jégtakarónak nyoma sem mutatkozik.

A marsi sarkvidékek - akárcsak földi megfelelőik - ideális helyszínek az éghajlati változások nyomon követésére. A poligonok is fontos klímaindikátorok: olyan felszínformák, amelyek magukon viselik az évszakos változások és az éghajlat hosszabb időskálájú módosulásának jellemzőit.

Forrás: NASA, JPL, Caltech, UA

Poligonok a Földön (fent), a Viking-2 leszállóhelyén a Marson (középen, itt csak az egyes poligonok közötti mélyedések láthatóak) és a Phoenix közelében (lent) (NASA, JPL, Caltech, UA)

Bolygónkon a hasonló poligonokat a hőmérséklet fagypont környéki, illetve fagypont alatti változékonysága hozza létre. A jég térfogata megolvadásakor csökken, sőt a térfogat fagyott állapotban is folyamatosan változik a hőmérséklet-ingadozások függvényében. Mindez mechanikai feszültséget eredményez, amely sokszögletű repedéseket hoz létre, a repedéseket pedig  később jég vagy kőzettörmelék töltheti ki. A kialakuló felszínformák jellemzőit a jégtartalom és a hőmérséklet mellett a jégbe keveredett szemcsék mérete is befolyásolja.

Forrás: [origo]

A földi poligonokat gyakran határoló fagyékek keletkezése, jégnek a repedésekbe való belefagyásával. Hasonló elméletileg a Marson is megtörténhet

A Mars Reconnaisance Orbiter felvételei alapján nagyobb poligonokat vártak a térségben, és a modellszámítások alapján is legalább 5 méteres képződményeket feltételeztek. Általában a földi alakzatok is nagyobbak, többnyire 15-20 méteresek. Ezzel szemben a Phoenix környékén mindössze 1,5-2,5 méter átmérőjűek. A bolygó körüli pályáról végzett megfigyelések során azért láthattak nagyobb alakzatokat, mert a kisebb poligonok nagyobb szerkezetekbe csoportosulnak. A terület fraktál-jellegűnek is tekinthető, a kisebb poligonok nagyobbakká, azok pedig még nagyobbakká állnak össze.

Forrás: NASA, JPL,. Caltech, UA

A kamera oszlopának árnyéka (balra) és néhány apró szikladarab (jobbra). Utóbbiakhoz a kép alsó részén felfelé elnyúló, hosszúkás poralakzatok (szélzászlók) kapcsolódnak, amelyeket feltehetőleg a hajtóműből eltávozó gázok áramlása hozott létre (NASA, JPL, Caltech, UA)

Az eltérő méretű poligonok feltehetőleg eltérő körülmények között keletkeztek. Változatosságot hoz létre közöttük a meleg időszakok hosszának és a melegedés mértékének eltérése. Minél tovább tart a meleg időszak, és minél erősebb ilyenkor a besugárzás, annál mélyebbre hatol le a változás, és annál nagyobb poligonok képződnek. Fontos tényező még a jégréteg mélysége a felszín alatt, és a jég aránya a szemcsék közötti pórusokban.

Forrás: NASA, JPL, Caltech, UA

Poligonális mintázat a leszállóhely környékén a magasból nézve, az MRO felvételén (NASA, JPL, Caltech, UA)

A Mars forgástengelye nagy tömegű hold hiányában erősen "billeg", ezért a bolygón komoly éghajlati változások zajlottak a múltban. A szondához legközelebbi és legjobban látható poligon jobb oldali pereme meglepően éles. A Marson a légkörből ülepedő por idővel betakarja az ilyen repedéseket, de mivel ez frissnek mutatkozik, nemrég jöhetett létre - pontos kora azonban kérdéses. Elméletileg nem kizárt, hogy akár ma is támadnak olyan feszültségek a felszín alatt, amelyek átszabják ezeket a formákat.

A következő napok eseményei

A Phoenix az újabb utasítások révén rövidesen megkezdheti a robotkarral az első műveleteket. Az eddig hazaküldött képek alapján megkezdődött a környék terepmodelljének összeállítása, amely a mintavételi helyszínek kijelölésében segít. Mivel a sarki nyár rövid, a Phoenixnek csak három hónapja van a vizsgálatok elvégzésére. Ennek fényében - a tervek szerint - a jövő héten meg is kezdi az első vájat mélyítését a felszínbe. Ezek a vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a talajban a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.

Forrás: NASA, JPL, Caltech, UA

A Phoenix leszállóhelyének rekonstruált felülnézeti képe, alul a szondával, fent a környező terület hamisszínes domborzatmodelljével (NASA, JPL, Caltech, UA)

Forrás: NASA, JPL, Caltech, UA

Az eddig hazaküldött képekből összeállított körpanoráma, amelynek minőségét a következő napokban még javítani fogják. Ezen is jól látható, hogy a Phoenix egy sík vidéken landolt. Körülbelül a kép közepe esik déli irányba, a horizonton (a kép eredeti változatán) egy távoli hegy is sejthető. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, JPL, Caltech, UA)

Olvasóink véleménye

Az elmúlt hetekben megkérdeztük olvasóinkat arról, hogy véleményük szerint mit fog találni a Phoenix a Marson. A válaszok:

  • Élőlényeket 7,6 % (740)
  • Csak kövületeket 18,2 % (1760)
  • Csak életre utaló molekulákat 48,5 % (4701)
  • Semmit 25,7 % (2488)

Összesen 9689 válasz érkezett.



 


 

Animáció az első felvételekből összeállított mozaik helyzetéről a szondához képest (NASA, JPL, Caltech, UA)

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK