
A három új égitest pályájának mérete a Merkúr pályájához hasonlítva (ESO)
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) szakemberei fontos eredményt jelentettek be a Naprendszeren kívüli planéták, azaz exobolygók kutatásának területén. A chilei La Silla Obszervatórium 3,6 méteres távcsövével (annak HARPS detektorával) a HD 40307 jelű, a Napunknál valamivel kisebb tömegű, K-színképtípusú csillagot vizsgálták az elmúlt öt év folyamán.
A csillag mozgásában megfigyelt periodikus változások alapján három, körülötte keringő exobolygót azonosítottak. Ezek tömege közelítőleg 4,2, 6,7 és 9,4-szerese a Földének. Csillagukhoz közel mozognak, egyetlen év mindössze 4, 10 és 20 napig tart rajtuk.
A szuperföldeknek nevezett égitestek csoportjába a Jupiternél lényegesen könnyebb, nagyságrendileg a Föld tömegkategóriájába eső objektumokat sorolnak. A tömeg alapján ugyanakkor nem mindig lehet eldönteni, hogy az adott égitest az Uránuszhoz vagy a Neptunuszhoz hasonló, azaz főleg jégből és folyadékból áll, avagy a Földhöz közelítő, szilárd felszínű planéta.
Mivel a fenti objektumok a csillagukhoz igen közel vannak, a kialakulásukkor ott uralkodó magas hőmérséklet alapján kőzetekből álló égitestekkel lehet dolgunk - hacsak nem nagyobb távolságból, pályháborgások révén jutottak mai helyzetükbe. Esély van tehát arra, hogy a mi planétánkhoz hasonló összetételű objektumokra bukkantak.
Csillagukhoz közeli helyzetük miatt azonban annyira magas hőmérséklet lehet a felszínükön, hogy ott folyékony víz stabilan nem várható. Ennek ellenére fontos a felfedezés, mivel újabb lépés az első, a Földhöz igazán hasonló távoli planéta fazonosítása felé. Eddig 45 olyan exobolygót találtak, amelyek tömege 30 földtömeg alatt lehet, és keringési idejük 50 napnál rövidebb. Ezek részben a mi planétánkhoz hasonlító szuperföldek lehetnek. Statisztikailag azt mondhatjuk, hogy átlagosan minden harmadik, a Napunkhoz hasonló csillag körül lehetnek ilyen, viszonylag kisebb tömegű exobolygók.

Fantáziarajz a három most bejelentett szuperföldről (ESO)
A nagy kérdésre, hogy vajon minden átlagos csillag körül kering-e bolygó, egyelőre nem tudjuk a választ. Az elmúlt évek kutatásai azonban arra utalnak, hogy igen elterjedtek az ilyen égitestek, és a bolygókeletkezés általános jelenség a Világegyetemben, a csillagok kialakulásának normális "melléktermékeként".
[origo]
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.