Kellemetlen anyagokat azonosítottak a marsi talajban

A Phoenix MECA nevű nedveskémiai laboratóriuma perklorátot, egy agresszív oxidánst azonosított a felszínről származó mintában. A szonda befejezte a környező terület részletes térbeli feltérképezését. A mellékelt körpanorámát közel 400 felvétel alapján állították össze.

Mint arról nemrég beszámoltunk, a Phoenix TEGA detektora néhány napja először mutatott ki közvetlenül vízjeget a vörös bolygó felszíni rétegéből, a regolitból származó mintában. Közel egy héttel ezt megelőzően a MECA nevű nedveskémiai laboratóriumba is juttatott anyagot a robotkar, ennek az elemzéséről hozták most nyilvánosságra az első eredményeket.

A MECA a beléje helyezett anyagmintát vízben feloldja, és az így keletkezett oldat összetételét, kémhatását vizsgálja a cella belső felületén lévő 26 szenzorával. Különböző reagenseket adagol az oldathoz, és a változásokból következtet a minta összetételére.

Eddig összesen két elemzést végeztek el a MECA detektorral. Ezek egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült a perklorát nevű anyagot kimutatni a vörös bolygó felszíni rétegében. A fenti kemikália perklorát iont (ClO₄^-) tartalmaz, és többnyire kálium, magnézium, ammónium, esetleg nátrium vagy kálium kapcsolódik hozzá. A kérdéses összetevő egy agresszív folyadékból, a perklórsavból (HOClO₃) kivált só.

Jobbra: a MECA detektor működése: először vizet engednek a kamrába, majd a robotkar fent behullatja a mintát, végül azt a kamrába szórják, ahol vízben feloldódik (Solar System Visualization Project, NASA Jet Propulsion Laboratory)

A perklorátot egyébként a TEGA is képes kimutatni megfelelő koncentrációban, a szakemberek ettől a berendezéstől is várják jelenlétének megerősítését - igaz, a regolit kemény jégréteg feletti részének elemzésekor nem akadtak a nyomára. Ugyanakkor a TEGA ezt megelőző, korábbi elemzése már akkor is perklorát jelenlétére utalt - de az a mérés nem volt elég megbízható. A következőkben az eddigi elemzések eredményeit vizsgálják tovább, valamint újabb mintákat is tanulmányoznak majd - többek között a földi eredetű szennyeződés kizárása céljából.

A modellek és a korábbi megfigyelések alapján már régóta sejtik a szakemberek, hogy a bolygó felszínén agresszív oxidánsok vannak, amelyek részben az ultraibolya napsugárzás, részben a porördögök (marsi tornádók) által létrehozott elektromos mezőkben jönnek lére. Mint ahogy korábbi cikkünkben már említettük, a marsi regolit felső, porózus rétege csak kémhatását tekintve lenne megfelelő a földi élet számára, a benne lévő anyagok, valamint jellemző hőmérséklete és a felszínét érő ultraibolya sugárzás nem kedvez a fejlett födi életformák túlélésének.

A Phoenix robotkarja által elért (kék vonal) területen lévő ásásnyomok (NASA, JPL, UA)

Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a mostani elemzés eredménye mennyire általánosítható a Marsra, illetve időben mutatnak-e változást a különböző összetevők. Az sem világos, hogy pontosan mekkora volt a perklorát koncentrációja, és hogy abból mennyit bírnának ki a leginkább ellenálló földi életformák. A jelenlegi minta elemzése még nem ért véget, de az eddigiek alapján úgy fest, hogy összetétele észrevehetően eltér attól a felszíni anyagétól, amit alacsonyabb szélességen a Spirit és az Opportunity talált.

Eközben a szonda befejezte a környező terület részletes térbeli feltérképezését. A mellékelt körpanorámát közel 400 felvétel alapján állították össze, amelyen a Phoenix közelében lévő poligonok is sejthetők, és a táj elméletileg a valódihoz közeli színárnyalatokban látható.

A közel 400 felvételből összeállított körpanoráma (NASA, JPL, UA)

Tekintettel az eddigi és a továbbiakban várható eredményekre, valamint a Phoenix sikeres működésére, a küldetést szeptember 30-ig, tehát az eredeti 90 naphoz képest további öt héttel meghosszabbították, ami összesen kétmillió dollárba kerül.