Tizennyolc éve az űrben a Hubble-űrtávcső - látványos felvétel a százezredik keringésre

A Hubble-űrteleszkóp egy aktív csillagkeletkezési régió látványos felvételének elkészítésével "ünnepelte" százezredik Föld körüli keringését és tizennyolcadik születésnapját.

A csillagkeletkezési terület peremvidéke (NASA, ESA, M. Livio, STScI)

A Hubble-űrteleszkóp (HST) már 18 éve kering a Föld körül, és már több mint 100 ezer alkalommal kerülte meg bolygónkat. Ebből az alkalomból egy újabb pompás felvételét közölték, amely az egyik kísérőgalaxisunkban, a 170 ezer fényévre lévő Nagy Magellán-felhőben, azon belül a Tarantula-ködben lévő csillagkeletkezési régiót mutatja.

Az NGC 2074 jelű nyílthalmaz közelében lévő ködösségben napjainkban is születnek új égitestek. A 2008. augusztus 10-én készült felvételt az űrtávcső WFPC-2 kamerájával rögzítették. A hamisszínes képen a vörös a kénatomok, a zöld a hidrogénatomok, a kék pedig az oxigénatomok sugárzását jelöli.

Az alsó kép a ködösséget és a benne születő csillagokat mutatja egy 150 ívmásodperc átmérőjű égterületen, amely a valóságban közel 100 fényéves méretnek felel meg. Ez a ködösség peremvidéke, ahol már hatalmas üregek is megfigyelhetőek a gázanyagban.

A gázban és poranyagban sűrűbb tartományok hatalmas ún. filamenteket (hosszúkás, szálas szerkezeteket) és csomókat alkotnak, amelyeket feltehetőleg a már kialakult, esetleg szupernóvaként már fel is robbant csillagok csillagszelei, anyagáramlásai hoztak létre. A kép bal felső részén egy kisebb üreg is azonosítható a gáz- és poranyagban, amely egy fiatal halmaz sugárzásától és anyagkibocsátásától jött létre.

A csillagkeletkezési régió közel 100 fényév átmérőjű része. A jobbra lent látható, csikóhalra emlékeztető alakú sötétebb, sűrűbb felhő hossza közel 20 fényév, tehát nagyjából négyszer akkora, mint a Nap és a legközelebbi csillag, a Proxima Centauri közötti távolság. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ESA, M. Livio, STScI)

 

 

Animáció a ködösségről (ESA/Hubble, M. Kornmesser, L. L. Christensen)

Az új szervizküldetés

A korábbiakkal ellentétben a NASA tavaly mégis úgy döntött, hogy lesz újabb karbantartás a Hubble-űrtávcsőnél. Az SM-4 rövidítésű negyedik szervizmisszió keretében az űrteleszkóp élettartamát 2013-ig, a következő generációs űrtávcső (James Webb Űrteleszkóp) üzemenbe állásáig próbálják megnyújtani.

Az SM-4 küldetés során két új helyzetstabilizáló giroszkópot kap a HST, és egy új pozícióérzékelőt is elhelyeznek. Lecserélik hat darab, még 1990-es akkummulátorát, amelyek jelenleg évente közel 6 amperórányit gyengülnek. Két új detektor is felkerül: az ultraibolya tartományban is érzékeny COS (Cosmic Origin Spectrograph) -spektrográf (a korábbi COSTAR korrekciós optika helyére), és a harmadik generációs széles látószögű/bolygófényképező kamera (WFPC-3), amely érzékenyebb lesz az infravörös tartományban is, és sokkal gyorsabban is dolgozik majd, mint elődei. Emellett egyéb kisebb javítások is lesznek, amelynek keretében részben a külső borítás is megújul.

A küldetés a jelenlegi tervek szerint 2008. október 8-án kezdődik, és az Atlantis űrrepülőgéppel hajtják végre.  A Columbia 2003-as tragédiája óta ez lesz az első küldetés, amelynek során nem a Nemzetközi Űrállomás lesz a célpont. A NASA ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel készül.

 

 

 

A Hubble-űrteleszkóp második űrbeli javítása, amelyet az STS-109-es küldetés keretében, még a Columbia űrrepülőgéppel hajtottak végre (NASA)