Sikeres volt az első kínai űrséta

A harmadik kínai emberes űrhajó, a Sencsou-7 parancsnoka, Csaj Cse-kang sikeresen végrehajtotta az első távol-keleti űrsétát, amelynek keretében 20 percet töltött az űrhajón kívül. 

2008. szeptember 27.

A Sencsou-7 küldetésének vezetője, Csaj Cse-kang magyar idő szerint 10:35-kor lépett ki az űrhajóból, és töltött 20 percet a kabinon kívül. Miután fejjel előre kijutott az orbitális egységből, a külső kapaszkodók segítségével mozgott, és leválasztotta az űrhajó külső felületére teszt céljából rögzített anyagdarabot. Az űrséta 20 percen keresztül, 10:58-ig tartott.

A kínai asztronauta a kínai gyártású, 4,4 millió dolláros ráfordítással kifejlesztett Feitian nevű szkafandert viselte. A 10 rétegű és közel 120 kilogrammos űrruha összeszerelése és felvétele közel 11 órába telt. Az űrséta közben a parancsnok társa, Liu Boming az orosz fejlesztésű Orlan szkafandert viselte.

Az űrséta előtt mindkét asztronauta másfél órán keresztül tiszta oxigént lélegzett be, hogy szervezetük alkalmazkodjon az űrruhákban fellépő kisebb nyomáshoz. A jelenlegi tervek alapján a Sencsou-7 összesen mintegy 68 órányi utazást követően tér majd vissza a Földre.

Az első kínai asztronauta az űrhajón kívül (CCTV/Xinhua)

Csaj Cse-kang (jobbra) országa zászlajával, mellette társa, Liu Po-ming feje látható az orbitális egység ajtajában (CCTV/Xinhua)

Korábbi információk

A Sencsou-7 (Shenzhou) űrhajót az északnyugat-kínai Kanszu (Gansu) tartományban található Csiucsüan (Jiuquan) űrközpontból egy Hosszú Menetelés 2F típusú hordozórakéta emelte a magasba. A kínai földi irányítás nem sokkal később bejelentette, hogy az űrhajó 373 kilométeres magasságban Föld körüli pályára állt. Az űrrepülést 68 órásra tervezik - írja az MTI.

Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök nem sokkal az indítás előtt az űrközpontba érkezett, hogy személyesen kívánjon jó utat a küldetést vezető Csaj Cse-kangnak és két társának, Liu Po-mingnek (Liu Boming), valamint Csing Haj-pengnek (Jing Haipeng).

Kínai ember Jang Li-vej (Yang Liwei) személyében a Sencsou-5-ös űrhajón 2003 őszén járt először a kozmoszban, és ezzel Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világ harmadik olyan országává vált, amely saját területéről, saját fejlesztésű űreszközeivel embert juttatott a kozmoszba. Két évvel később, 2005 októberében pedig a Sencsou-6 két utasa, Fej Csün-lung (Fei Junlong) és Nie Haj-seng (Nie Haisheng) tett ötnapos utat a kozmoszban.

Először indultak egyszerre hárman

Egy speciális űrruha révén Csaj Cse-kang egy 40 perces űrsétát is tesz majd a kabinon kívül, miközben köldökzsinór kapcsolja az űrhajóhoz. A tervek szerint egy kisebb műholdat is útjára bocsájt, az űrhajó külső felületéről eltávolít egy tesztelési célból odahelyezett anyagdarabot, valamint videofelvételt rögzít a tevékenységéről. A kínai médiát korábban jellemző titkolózással ellentétben most élőben közvetítik a startot, valamint az űrsétát.

Kína távlati tervei között egy ember nélküli holdraszállás szerepel 2012 körül, 2015 környékén holdi kőzetminta szállítása a Földre, végül pedig egy emberes holdexpedíció 2017-ben. Mindezekhez a jelenleginél nagyobb teljesítményű hordozórakéta szükséges, ezért fejlesztik Hosszú Menetelés 5 jelű szállítóeszközt, amely 25 tonna hasznos terhet képes majd a Föld körüli pályára állítani. Kína tervezi, hogy a jövőben saját űrállomást is Föld körüli pályára állít.

Fantáziarajz az űrsétáról, illetve közben az űrhajóban lévő asztronautákról (China National Space Administration)