A Cassini 25 kilométerre haladt el az Enceladus mellett

Október 9-én este a Cassini-űrszonda minden korábbinál közelebb haladt el az Enceladus mellett, miközben átrepült a hold felszínéről kiáramló vulkáni anyagsugarakon. 

Idén ősszel a Szaturnusz körül keringő Cassini kétszer is közelről látogatja meg az Enceladus holdat. Az első már meg is történt: október 9-én, magyar idő szerint 22.30-kor mindössze 25 kilométer választotta el az űreszközt az égitest felszínétől. Október 31-én 196 kilométeres lesz majd a legnagyobb közelség.

Minden korábbinál részletesebb fotók készülhetnek

Mindkét esemény során a déli sarkvidék gejzíreknek is nevezett, vulkáni kitöréseket produkáló törésvonalait vizsgálják, illetve vizsgálták. Míg az első alkalommal a részecskedetektor játszotta a főszerepet a megfigyelésekben, addig október végén a nagyfelbontású fotók rögzítése a cél. Az október eleji, 25 kilométeres távolság ugyanis annyira csekély, hogy az éles felvételekhez túl gyorsan kellett volna mozgatni a kamerát, mivel a szonda 16 kilométer/másodperces sebességgel száguldott el az Enceladus mellett - a képrögzítés így most csak másodlagos cél volt.

Az október végi közelítéskor ellenben minden korábbinál részletesebb felvételek készülhetnek, emellett hőmérsékletméréseket is terveznek a szakemberek. Két korábbi megfigyelés ugyanis változásra utal a Damascus Sulci nevű törésvonalnál: a márciusban mért 180 K-nél hidegebb, 160-167 K hőmérsékletű volt a térség augusztusban - talán a vulkáni aktivitás csökkent a területen a két észlelés között. Emellett a kibocsátott részecskék jellemzőiben is különbség mutatkozott a kérdéses időszakban.

A 25 kilométeres távolságot most főképp arra használták fel, hogy a részecskedetektor a gejzírkitörések anyagát vizsgálja meg részletesen. A vízgőzből és vízjégszemcsékből álló anyagsugarakban ugyanis korábban szerves összetevőket is azonosítottak. A folyamat keretében a felszínről másodpercenként néhány 100 kilogramm anyag távozhat el, amely a fő forrása lehet a Szaturnusz magentoszféráját kitöltő részecskéknek.

A két októberi közelítés helyzete az Enceladushoz és a gejzírkitörések felhőihez képest (NASA, JPL, SSI)

A korábbi megfigyelések alapján azonban nem sikerült egyértelműen eldönteni, hogy az anyagsugarak felszín alatti folyékony vízből erednek-e, vagy például a törésvonalak mentén összesúrlódó jég keltette hő hozza létre a jelenséget, folyékony halmazállapot nélkül. A fő cél jelenleg is annak megállapítása, lehet-e folyékony víz a hold felszíne alatt.

A mellékelt felvétel a legutóbbi közelítés során, de még nagyobb távolságból készült. A 26 ezer kilométerről rögzített felvételen 312 méteres részletek azonosíthatók (NASA, JPL, SSI)

A fentinél jobb felvételek az október végi közelítés során készülnek majd, és a most nyert mérési adatokból is akkorra várhatók az első részletes eredmények.

Áttekintés a Cassini-szonda elmúlt négy évéről (NASA, JPL, SSI)