November 13-án, magyar idő szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkőnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.

Fantáziarajz a cikkben szereplő exobolygóról (a valódi felvételt lásd lent)
Az elmúlt években a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatása a csillagászat egyik vezető területévé vált. E sorok írásakor 322 exobolygót ismerünk, többségük a Jupiterhez hasonló óriás. Létezésüket főleg közvetett módszerekkel, elsősorban a csillagukra kifejtett gravitációs hatásuk révén sikerült kimutatni. Számos égitestet fedeztek fel akkor is, amikor a Földről nézve csillagaik előtt haladtak el, átmenetileg gyengítve azok sugárzását.
Mindeddig várni kellett azonban a legizgalmasabb megfigyelésre: egy exobolygó közvetlen megörökítésére. Bár az elmúlt években többször is felröppent ilyen hír, rendre kiderült, hogy nem egyértelmű eredményről van szó. Sok exobolygó-jelölt például barna törpének bizonyult: azaz bolygónak túl nehéz, csillagnak túl könnyű égitestnek.
A forró Fomalhaut bolygója
A NASA 2008. november 13-i egyik bejelentése egy magányos planéta közvetlen megfigyeléséről szól. A bolygót a Fomalhaut nevű csillag körül észlelték. Ez mindössze 25 fényévre van a Naptól, ezért közepesen fényes, és távcső nélkül is megpillantható. Kora 200 millió év, tehát a körülbelül 5 milliárd éves Napunknál sokkal fiatalabb objektum.
2005 óta ismert, hogy a Fomalhaut körül egy exobolygó keringhet. A Hubble-űrteleszkóppal akkor sikerült megfigyelni a csillagot övező, porban gazdag, körülbelül 25 csillagászati egység (CSE) széles törmelékgyűrűt (1 CSE egyenlő az átlagos Föld-Nap távolsággal). Már akkor felmerült, hogy a gyűrű enyhén excentrikus alakját és éles peremét egy bolygó gravitációs tere hozhatja létre.

A Fomalhaut körüli porgyűrű és a megörökített exobolygó helyzete (kisebb négyzet). Csak egy apró pontocska, de ott van - végre közvetlenül érzékelhetünk egy Naprendszeren kívüli bolygót! A nagyobb négyzetben azt láthatjuk, hogy a bolygó mennyit haladt a pályáján 2004 és 2006 között (NASA, ESA, P. Kalas, (UJC Berkeley). A kép letöltése nagyobb méretben
Paul Kalas (University of California, Berkeley) és kollégái közel nyolc éve tanulmányozzák ezt az objektumot. A Hubble-űrteleszkóppal több megfigyelést is készítettek róla, amelyek között a 2004-ben és 2006-ban rögzítettek alapján sikerült kimutatni, hogy egy bolygó 872 éves keringési idejű pályán mozog a csillag körül, attól 119 CSE távolságban.
A Fomalhaut b-nek elnevezett exobolygó tehát négyszer messzebb kering a csillagától, mint a Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Neptunusz a Naptól. A planétát az optikai (látható fény) színképtartományban örökítették meg (amelyre az emberi szem is érzékeny), ahol a bolygókat a közeli csillaguk erős fénye miatt nehéz lefotózni. Elképzelhető, hogy a magát a bolygót is egy kiterjedt gyűrű övezi, és az erről visszaverődött fény is elősegítette a megpillantását.

A Fomalhaut gyűrűje és az exobolygó pályája a Naprendszer arányaihoz viszonyítva (NASA, ESA, Feild)
A Fomalhaut b tömegét közvetett módon sikerült megbecsülni, részben a sugárzása, részben pedig a csillag körüli gyűrű helyzete és a bolygónak arra kifejtett gravitációs hatása alapján. A tömeg eszerint 0,3 és 2 Jupiter-tömeg közötti. További érdekesség, hogy 2004 és 2006 között fél magnitúdót halványodott az égitest - talán a légkörében, esetleg gyűrűrendszerében történt valami drasztikus változás.
A csillag körüli törmelékzóna a csillagtól 133 és 200 CSE távolság között található, és a benne lévő poranyag össztömege legalább háromszor nagyobb a Föld tömegénél. Elképzelhető, hogy a Naprendszerben a Neptunuszon túl kezdődő, apró égitestekból álló térséghez hasonló gyűrű, amely a bolygókeletkezés idejéből visszamaradt szemcsékből áll.
Film az exobolygó felfedezéséről (NASA, ESA)
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.