Közölték a becsapódott Hold-szonda utolsó fotóit

Mint arról beszámoltunk, november 14-én délután, magyar idő szerint 16.01-kor a terveknek megfelelően a Hold felszínébe csapódott az indiai Chandrayan-1 szonda felszíni egysége, amely zuhanás közben mintegy 15 ezer felvételt rögzített.

A Hold elérése és tanulmányozása céljából folytatott távol-keleti versenyben a Japán és Kína után kissé lemaradva induló India ezúttal látványos eseménnyel vívta ki a figyelmet. Az ország a Chandrayan-1-szonda becsapódó egységével "találta el" néhány napja égi kísérőnket, ami egyaránt tekinthető technológiai és tudományos kísérletnek.

Az MIP (Moon Impactor Probe) jelű becsapódó egység november 14-én levált a fő szondáról, majd biztonságos távolságba jutva bekapcsolta fékezőhajtóművét. A művelet révén lendületet veszített, és megkezdte a zuhanást a Hold felszíne irányába.

A szonda egy 35 kilogrammos, 38 x 38 x 47 centiméteres berendezés volt, fedélzetén radaros magasságmérővel, a töltött részecskék jellemzőit vizsgáló tömegspektrométerrel és fotókat készítő kamerával.  A tudományos mérések mellett azt is demonstrálta, hogy előre meghatározott hely közelében el tudják találni a Hold felszínét.

A becsapódó egység közel 25 percnyi szabadesés után érte el a Holdat, magyar idő szerint csütörtök délután 16.01-kor. Közben 15 ezer felvételt is készített és továbbított (másodpercenként közel tíz fotót). Ezek elemzésére a következő hónapokban kerül sor. Az ütközés pillanatában képződő törmelékfelhőt ideális esetben a keringőegység is megfigyelhette, erről ugyancsak később lesznek adatok.

Az alábbi két felvételt is a zuhanó egység rögzítette és sugározta a Földre. A képeken alacsony megvilágítási szögben láthatók kisebb, sötét aljzatú becsapódásos kráterek. A szonda felszíni ütközésére a déli sarkvidéken lévő Shackleton-kráter térségében került sor.

A felszín felé zuhanó egység felvételei a Hold déli poláris térségéről (ISRO)

A mostani ütközés fontos lépésnek tekinthető a következő indiai Hold-szondával, a Chandrayan-2-vel 2011-re a tervezett sima leszállás felé. A felszínről most készült megfigyelések, a felhasznált navigációs módszerek és a pontos magasságmérés végrehajtásáról szerzett ismeretek egyaránt alkalmazhatók leszek a jövőben. A sikeres művelet ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy a távol-keleti térség egyre komolyabb részese az űrtevékenységnek. Japán, Kína és India között kisebb verseny alakult ki a Hold elérése és meghódítása terén. Az itt nyert eredményekkel gazdasági potenciáljukat is látványosan demonstrálhatják a világ előtt. Kína idővel embert is szeretne küldeni a Holdra.