Külső szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzőit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következő részeiben a marsbéli élet lehetőségével foglalkozunk. Először a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebből a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.
![Forrás: [origo]](http://static1.origos.hu/i/0812/20081207mars.jpg)
Percival Lowell megfigyelései a feltételezett Mars csatornákról
Az olasz Giovani Schiaparelli az 1800-as évek végén rendszersen tanulmányozta a Mars bolygót távcsövével. Egyes felszíni alakzatait vonalas szerkezeteknek látta, amelyeket az olasz "canali" kifejezéssel illetett. Ezt később a "canal" kifejezéssel fordították angolra, amely mesterséges csatornát jelent. Így indult útjára az esetleges marslakók körüli ötletek sora, amely regényekben, filmekben is megjelent. Többek képzeletében egy olyan civilizáció körvonalazódott, amely száraz bolygóján a sarki jégsapkák felől csatornákban vezeti a folyadékot alacsonyabb szélességekre.
Az űrszondás megfigyelések révén napjainkban már tudjuk, hogy ez nem igaz. Ugyanakkor számos megfigyelés arra utal, hogy egykor sok víz folyt a bolygó felszínén. A földi biológiai kutatások több olyan tényezőt is feltártak az elmúlt években, amelyek a marsbéli élet lehetőségének kedveznek. Léteznek ugyanis olyan extrém körülményeket kedvelő földi életformák, amelyek elméletileg kibírnák a Mars felszínéhez közeli, vagy a felszín alatt mélyebben jellemző viszonyokat. Az ilyen extremofilok felfedezése révén konkrét mérésekkel, numerikusan vizsgálhatóvá vált annak a lehetősége, milyen marsi körülményeket bírnának ki a legellenállóbb földi élőlények.
Mai ismereteink alapján a vörös bolygó egykor kellemesebb körülményeket biztosított az (általunk ismert) élet számára, mint napjainkban: felszínén folyékony víz lehetett, és a vastagabb légkör, továbbá az erősebb korai vulkáni aktivitás melegebb felszíni viszonyokat tartott fent - noha utóbbival kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés.
A Mars és a Föld tehát sokkal jobban hasonlíthatott egymásra a kezdetekben, akkoriban, amikor bolygónkon az első élőlények megszülettek. Ha pedig a Földön kialakult az élet, jogos feltételezés, hogy a Marson is megszülethetett - sőt, akár a hosszú idő alatt alkalmazkodhatott is a közben kellemetlenné vált körülményekhez. Nem zárható ki tehát, hogy ma is van élet a Marson.
Korai felszíni viszonyok
A földi élet kialakulása mai ismeretink alapján vizes környezetben, feltehetőleg vulkáni központok környékén történt, ahol a víz, különféle oldott anyagok, valamint nagy felületükkel reakciókat katalizáló ásványok is jelen voltak. Bolygónkon az élet valamikor 3,8-4,3 milliárd éve született meg. Közelítőleg tudjuk, hogy ekkor milyen viszonyok uralkodtak a Földön - bár még messze nem tiszta a kép. Ha a marsbéli élet lehetőségét kutatjuk, első lépésként azt kell megvizsgálni, voltak-e ehhez hasonló viszonyok a vörös bolygón.

Az egykori nedves állapotra utaló nyomok: idős, erősen lepusztult kiemelkedések (balra), idős vízfolyásnyomok (középen) és meleg, nedves közegben zajlott, mállással keletkezet világos agyagásványok egy hamisszínes felvételen (jobbra) (NASA)
A Mars egykori légkörére és éghajlatára az idős felszínformák és modellek utalnak. A bolygó összeállása után az elsődleges légkör a földi elsődleges légkörhöz hasonlíthatott: sok vulkáni gázzal, emellett szoláris eredetű hidrogénnel, héliummal. A becsapódások, a rövid életű radioaktív elemek bomlása és a bolygó anyagának összeállásakor felszabadult ún. akkréciós hő miatt a mainál melegebb volt a felszín, ahol heves vulkanizmus zajlott. Az elsődleges légkör a könnyű elemek gyors megszökése miatt hamarosan, főként szén-dioxidból álló másodlagos légkörré alakult át.
Az éghajlatot a Nap sugárzásának intenzitása, a bolygó pályaelemei, a légkör üvegházhatása, a felszín albedója (fényvisszaverő képessége) és a belső hő befolyásolja. A Nap energiakibocsátása 4,5 milliárd évvel ezelőtt kb. 75%-a volt a jelenleginek, ami a mainál hűvösebb felszínt eredményezett volna; ugyanakkor a belső hő hatása sokkal erősebb lehetett, mint ma. Utóbbi főleg a kezdeti 0,5-1 milliárd évben növelhette jelentősen a felszíni hőmérsékletet.
A felszínformák közül az idős, ún. hálózatos csatornák - amelyek a mainál sokkal erősebb erózió nyomai - és a mállott agyagásványok a jelenleginél intenzívebb vízkörforgásra, magasabb felszíni hőmérsékletre, és alkalmilag, vagy rendszeresen vízre utalnak a bolygó ősi felszínén. A mainál vastagabbnak feltételezett légkör üvegházhatásának mértéke pontosan nem ismert. Egy sűrűbb atmoszférában kondenzálódó több (CO2 és H2O) felhő erősíthette is az üvegházhatást, a felszín infravörös sugárzásának visszaverésével - de növelhette is a bolygó albedóját, csökkentve a felszínre jutó sugárzás mennyiségét. Természetesen egyéb gázok is szerepet játszhattak még, például a SO2 is, amely savassá téve a vizeket megakadályozhatta a szén-dioxid kondenzálódását - továbbá a metán és az ammónia is fontos lehetett, amelyek szintén üvegházhatásúak. Mindent összevetve, kezdetekben feltehetőleg erősebb volt a felszínt melegítő üvegházhatás, mint napjainkban.

Fantáziarajz az ősi Marsról, a mainál sokkal erősebb vulkanikus aktivitással, meteorzáporokkal, sűrűbb légkörrel és gőzölgő hévforrásokkal (Michigan Institute of Technology)
A Nap ultraibolya sugárzása változatos fotokémiai reakciókat válthatott ki, például a szén-dioxid, az ammónia vagy a víz bontása révén. A keletkezett szénhidrogének aeroszolréteget alkotva csökkenthették a felszínt érő ultraibolyasugárzást, és a Titanon most megfigyelhetőhöz hasonló, szerves anyagban gazdag fotokémiai szmogot alkothattak.
A bolygó belsejéből a felszínre jutott egykori teljes H2O-mennyiség, a becslések alapján körülbelül 50-500 méter vízegyenértékű lehet. (A globális vízegyenérték az a képzeletbeli vastagság, amilyen mély lenne egy feltételezett óceán egy gömb alakú Marson, ha az összes H2O folyékony formában kicsapódna a felszínen.)
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.