Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk

Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.

A vizsgálat keretében felhasznált objektumok helyzete a Tejútrendszer fősíkjában (Robert Hurt, IPAC, Mark Reid, CfA, NRAO, AUI, NSF)

A Tejútrendszer, saját galaxisunk egyes csillagait és csillagközi felhőit kis távolságuk miatt könnyebben tudjuk megfigyelni, mint a távoli galaxisok objektumait. Ugyanakkor saját rendszerünk térbeli szerkezetét nehezebb feltérképezni, mert mi is benne helyezkedünk el.

Mark Reid (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) és kollégái tíz rádiótávcső segítségével tanulmányoztak újszülött csillagokat a Tejútrendszerben. Az ilyen fiatal objektumok az aktív csillagkeletkezési régiókat, így a Galaxis spirálkarjait jelzik.

A felmérés során sikerült az objektumok pozícióját, mozgását és tőlünk mért távolságát minden korábbinál pontosabban meghatározni - ez alapján pedig galaxisunk egészének több jellemzőjét megmérni. Az új adatok alapján a Tejútrendszer lényegesen nagyobb, mint azt eddig feltételezték: mérete közel másfélszerese a korábban becsültnek.

A vizsgált égitestek egyébként gyorsabban keringenek a centrum körül, mint ahogyan azt eddig gondolták. A felmérés alapján a Nap térségében (tehát a Tejútrendszer centrumától 28 ezer fényévre) a keringési sebesség a korábban becsült 220 kilométer/másodperc helyett 260-270 kilométer/másodperc körüli. Ez jelentős, 15%-os növekedést jelent.

A gyorsabb keringés nagyobb tömegre utal, ennek megfelelően galaxisunk közel 50%-kal nehezebb a korábban feltételezettnél. Eszerint pedig valamivel sűrűbb is az anyaga, mint ahgy eddig gondolták. Itt elsősorban nem hagyományos anyagra kell gondolni, hanem láthatatlan tömegre. A spirálkarok térbeli szerkezetével kapcsolatban pedig arra utal a felmérés, hogy nem kettő, hanem inkább négy lehet belőle galaxisunkban - de itt további mérések szükségesek a térbeli jellemzők pontos megismeréséhez. Az eredményeket az American Astronomical Society most zajló konferenciáján ismertették.

Az eddig készült legrészletesebb infravörös felvétel a Galaxis központi, közel 300 fényév átmérőjű vidékéről (NASA, JPL, ESA, Q.D. Wang, S. Stolovy, Spitzer Science Center, Caltech)

A fentiek egyben azt is jelentik, hogy mintegy néhány milliárd év múlva a Tejútrendszer az Androméda-galaxissal nagyobb sebességgel fog összeütközni. A nagyobb tömeg nyomán erősebb lesz a köztük fellépő gravitációs vonzás, és ettől hevesebb lesz a találkozó.

2009: a Csillagászat Nemzetközi Éve

Az ENSZ és az UNESCO döntése értelmében 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve (International Year of Astronomy 2009, IYA2009). Az időpontválasztás alapja, hogy Galileo Galilei 400 évvel ezelőtt kezdte a távcsövet csillagászati célra használni, ami a világképünket gyökeresen átalakító felfedezésekhez vezetett.

A 2009-es nemzetközi év célja, hogy a csillagászat szerepére és jelentőségére felhívja a nagyközönség figyelmét, és egyben ez az eddigi legnagyobb szabású összefogás az amatőr- és szakcsillagászok között.

Az eseménysorozathoz több mint száz ország csatlakozott, köztük sok a fejlődő állam. Magyarországon az ELTE Csillagászati Tanszék, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) koordinálja a rendezvényeket.

A kapcsolódó eseményekről, tudnivalókról a www.csillagaszat2009.hu honlap számol be, a rendezvényekről a programajánló ad áttekintést, és azokról a Polaris TV sugároz élő közvetítést.