Sikeres hintamanővert végzett a Marsnál a kisbolygókutató Dawn űrszonda

A Ceres és a Vesta kisbolygók vizsgálatára indított Dawn űrszonda hazai idő szerint kedden éjfélkor hintamanővert végzett a Marsnál. Az így nyert lendületet felhasználva jut majd el első célpontjához, a Vesta aszteroidához. 

A Dawn űrszondát 2007 szeptemberében indították a Földről. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, célja a legnagyobb méretű, valamint az egyik legérdekesebb felszíni összetételű kisbolygó tanulmányozása.

Míg a Ceres a Földhöz hasonló, nagyobb planéták felé átmenetet képviselő égitest lehet, és belsejében vízjeget is feltételeznek a szakemberek, addig a Vesta egy meglepően átalakult kisbolygó, felszínén bazaltos vulkáni kőzetekkel - ami egyedi az aszteroidák körében.

A Dawn űrszondát ionhajtóművel szerelték fel, amelyet 270 napos folyamatos üzemelés után 2008. október 31-én állítottak le. A kiosbolygóövbe vezető útján 2009. február 18-án haladt el a Mars mellett, maximálisan 550 kilométerre megközelítve a felszínt. A közelítés során a bolygó gravitációs terét mozgásának gyorsítására használta fel, úgynevezett hintamanővert végezve.

A manőver révén nem csak 9,3 kilométer/másodpercnyit nőtt az űreszköz sebessége, de pályasíkja is módosult, a kívánt 5 fokkal: most már első célpontjával, a Vestával azonos helyzetű pályasíkon halad a Nap körül. Ez a sebességváltoztatás egyébként a hintamanőver nélkül, saját hajtóművel végrehajtva körülbelül 100 kilogrammnyi üzemanyagot igényelt volna.

Fantáziarajz a kisbolygó körül keringő Dawn űrszondáról (NASA)

A manőver segítségével a Vesta kisbolygót a Dawn közel két és fél év múlva éri majd el. Ennek során még 27 hónapon keresztül fog üzemelni az ionhajtóműve, hogy a még szükséges pályaváltoztatásokat elvégezze. A szonda teljes küldetése 2015-ben ér véget, amikorra összesen közel 5 milliárd kilométernyi út lesz a háta mögött.