A 2009 DD45 jelű, két napja felfedezett kisbolygó a holdpályánál jóval közelebb, a távközlési műholdak keringési magasságának kétszeresére fogja megközelíteni a Földet ma délután. Az égitest nem jelent veszélyt, mozgása viszont igen látványos.
Az elmúlt évek megfigyelései alapján egyértelművé vált, hogy bolygónkhoz gyakran igen közel haladnak el apró égitestek. Eseténként el is találhatnak bennünket, mint arra nemrég egy apró test esetében Namíbia felett sor került.
A 2009 DD45 jelű kisbolygót két napja fedezte fel Robert McNaught az ausztráliai Siding Spring Obszervatóriumból. Az akkor még csak +19 magnitúdós objektum 2,5 millió kilométerre volt bolygónktól.
Az égitest március 2-án (hétfőn) délután, magyar idő szerint 14.44-kor közelít meg bennünket, ekkor mintegy 64 ezer kilométerre lesz bolygónk felszínétől. Ez jóval beljebb van a Hold átlagos keringési távolságán (ami 384 ezer kilométer), de még mindig kétszer messzebb annál, ahol a távközlési és meteorológiai műholdak többsége az úgynevezett geoszinkron pályán mozog.
Az égitest nem jelent veszélyt ránk nézve, de a Csendes-óceán térségében lévő megfigyelőknek érdekes látványt nyújthat (ott akkor éjszaka lesz): a legnagyobb közelség idején a +13 magnitúdós fényességet is elérheti, és emellett közel fél fokot, tehát egy holdátmérőt halad az égen percenként. Ennek megfelelően a bolygónk melletti elhaladását kisebb távcsövekkel is követhetik a szerencsések, mi pedig megnézhetjük az alábbi gif-animációt, ahol valósággal "száguld" az égitest.
Átmérőjét jelenleg 30 méternél valamivel nagyobbra becsülik. Közelítőleg ez az a határérték, ahonnan kezd veszélyessé válni egy becsapódás. A Tunguz-eseményt kiváltó test mérete nagyjából 60 méter volt, és bár nem érte el a Föld felszínét, a légkörben bekövetkező robbanása olyan lökéshullámot és tűzvészt produkált, amely 20-40 kilométer átmérőjű területen pusztította el az erdőt.

A 2009 DD45 felfedezéséhez vezető felvételek egyike, amely február 27-én mutatja az égitestet (Robert McNaught, ANU, UA)

Alberto Quijano Vodniza és Mario Rojas 21 percet átölelő felvételsorozata a közeledő kisbolygóról (Vodniza, Rojas, University of Narino Observatory)
[origo]
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A zsírevők túlélik
Az utcaseprő a mozgásra, a krisnás a gabonákra, a szendvicsember a teára esküszik a faggyal szemben.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.