Megvan az eddigi legkisebb exobolygó

Földünknél mindössze kétszer nehezebb planétára akadtak egy halvány csillag körül európai csillagászok. Az égitest az eddigi legkisebb és bolygónkhoz feltehetőleg leginkább hasonló planéta, ám kis csillagtávolsága miatt az élet számára kedvezőtlen viszonyok uralkodhatnak rajta.

A Naprendszeren kívüli planéták utáni kutatás legizgalmasabb témaköre a Földünkhöz hasonló exobolygók keresése. Bár a jelenlegi módszerekkel a nagytömegű és nagyméretű planétákat lehet könnyen azonosítani, a földihez hasonló élet felkutatása miatt intenzív keresés folyik a Földhöz hasonló, kisebb bolygók után.

A legújabb rekorder, az eddig azonosított legkisebb tömegű exobolygó felfedezését ma jelentették be. Az égitestet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méter átmérőjű chilei távcsövével azonosították a Gliese 581 jelű csillag körül. A Gliese 581 e jelzéssel ellátott új planétára az úgynevezett radiális sebesség vizsgálat módszerével akadtak. (A bolygó jelenlétét a központi csillagára kifejtett gravitációs hatása segítségével mutatták ki: a csillagát kismértékben ide-oda "rángatja" az exobolygó - ami színképelemzéssel azonosítható.)

A Libra (Mérleg) csillagképben talált égitest tömege mindössze kétszerese a Földének - míg a korábbi rekorder egy közel négy földtömegű égitest volt. Az új exobolygó ennek ellenére nem ideális a földihez hasonló élet számára: csillagához igen közeli pályán, mindössze 3,15 nap keringési idejű útvonalon halad, ilyen kis távolságban pedig a folyékony vízhez túlságosan meleg lehet rajta.

A Gliese 581 és a körülötte keringő égitestek rendszere mindenesetre különösen érdekesek, hiszen korábban már három exobolygót azonosítottak a csillag körül. Ezek közül a Gliese 581 d olyan távolságban keringhet a mi Napunknál halványabb központi csillag körül, ahol talán a hőmérséklet megfelel a folyékony víz előfordulásának. Bár ennek a planétának a tömege hétszerese bolygónkénak, és feltehetőleg nem a Földünkre hasonlít, mégis elképzelhető, hogy sok folyékony víz van a belsejében. A Föld-típusú bolygók vizsgálata terén a szakemberek a nagy áttörést a nemrég startolt Kepler-űrtávcsőtől várják.

 

 

A radiális sebesség elemzésének háttere (ESO)