Leszállt az Atlantis

Május 24., közép-európai idő szerint 17:56

A kellemetlen floridai időjárás miatt az Atlantis a kaliforniai Edwards Légibázison landolt vasárnap, hazai idő alapján 17:39-kor. Ezt a leszállóhelyet nem kedveli a NASA, ugyanis innen az űrrepülőgépet a landolás után egy speciális Boeing hátán kell átszállítani a Kennedy Űrközpontba, ami közel 2 millió dollárba kerül. Az utazás viszonylag körülményes, a nagy teher miatt a szállítógép nem repülhet tele tankkal, és többször le kell szállnia üzemanyagot felvenni. Mindeközben el kell kerülni a csapadékzónákat, az űrrepülőgép hővédő elemeinek ugyanis nem tesz jót az esőcseppek és jégszemcsék becsapódása.

Az útvonal az Edwards Légibázisig (NASA, Spaceflightnow.com)

A legénység sikeres küldetést tudhat a háta mögött, a Hubble-űrtávcsövön (HST-n) az összes tervezett javítást elvégezték - igaz, néhány alkalommal rögtönözniük is kellett az asztronautáknak, és nem mindegyik műszercsere zajlott hibátlanul. A HST azonban ismét tökéletes állapotban van, és a remények szerint 2014-ig üzemelhet.

Május 23., közép-európai idő szerint 15:26

A kedvezőtlen időjárás miatt legkorábban vasárnap landolhat az Atlantis. Egyelőre még várnak a NASA döntéshozói, hátha javul Floridában az időjárás - a költségek csökkentése céljából ugyanis szeretnének a Kennedy Űrközpontban leszállni.

Május 23., közép-európai idő szerint 11:03

Bár az időjárás nem lett kedvezőbb a tegnapinál, egyelőre nem kizárt a szombati landolás a Kennedy Űrközpontban. A probléma, hogy a térségben az egész hétvégén kellemetlen időjárás várható. A tartalék leszállóhelyként szolgáló Edwards Légibázison nem szívesen landolnak, ekkor ugyanis egy speciálisan átalakított repülőgép hátán kell hazavinni az Atlantist Floridába, és ez közel 1,8 millió dollárba kerül.

Május 22., közép-európai idő szerint 15:12

Az Atlantis pénteki landolását a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elhalasztották. A következő landolási időpont a floridai Kennedy Űrközpontban: szombat, közép-európai idő szerint 15:16 körül.

Május 22., közép-európai idő szerint 09:04

Mivel a Kennedy Űrközpont térségében felhős, esős időjárás van, elképzelhető, hogy az Atlantis a tervezettnél később landol. Ha az időjárás megfelelő lenne, legkorábban péntek délután 16 óra körül szállhatna le (közép-európai idő szerint). Amennyiben erre nincs lehetőség, legkésőbb hétfőig elegendőek a tartalékai a Föld körüli pályán. A leszállást a Polaris TV magyar szakkommentárral közvetíti az interneten.

Május 21., közép-európai idő szerint 07:32

Az Atlantis űrrepülőgépen befejezték a külső felületek ellenőrzését. A hővédő rendszeren semmilyen veszélyes sérülés nem mutatkozott, ezért a landolás a tervek szerint péntek délután lehetséges - igaz egyelőre még esős időjárás jellemző az elsődleges leszállóhelyen, a floridai Kennedy Űrközpontban. Probléma esetén az Atlantis fedélzeti készleteivel hétfőig képes utasait ellátni (de Kaliforniában is landolhat).

Még szerdán elkezdték a földi előkészületeket egy esetleges mentőküldetés indításához az Endeavour űrrepülőgéppel. Az Endeavour mindaddig készenlétben marad, amíg az Atlantis a Föld körüli pályán van.

A szerdai nap már pihenéssel telt az űrrepülőgép fedélzetén, az asztronauták beszélgettek hozzátartozóikkal, riporterekkel, és Barack Obama is jelentkezett, gratulálva a sikeres munkájukhoz.

Május 20., közép-európai idő szerint 06:56

Május 19-én, hazai idő szerint 19:50-kor megkezdték az asztronauták az Atlantis külső felületének átvizsgálását. Bár a Hubble-űrtávcső térségében nem elhanyagolható, közel 1/300 az esély egy űrszemétdarabbal történő találkozásra, remélhetőleg ilyenre nem került sor, és újabb sérülés nem keletkezett. Az ellenőrzésben a földi irányítók is közreműködnek, a teljes folyamat közel egy napig tart.

Mint arról korábban beszámoltunk, még a start során, körülbelül a 105. másodpercben egy vagy több szigetelésdarab levált a rendszerről, amelyek becsapódásai közel fél méter hosszú szakaszon sérüléseket okoztak az Atlantis hasi részén. A tüzetes elemzések alapján azonban a szakemberek úgy döntöttek, hogy mindez nem veszélyezteti a visszatérést. A jelenlegi vizsgálatok során tehát ennél később, a Föld körüli pályán keletkezett sérüléseket keresnek. A leszállásra a tervek alapján legkorábban május 22-én, hazai idő szerint 16 óra körül kerülhet sor.

Május 19., közép-európai idő szerint 16:14

Az Atlantis robotkarja segítségével Megan McArthur magyar idő szerint 14:57-kor kiemelte a Hubble-űrtávcsövet a korábbi rögzített helyzetéből, és szabadon engedte. Több hónapba is telhet, mire az új, illetve megjavított berendezéseket kalibrálják a szakemberek a pontos mérésekhez. Ennek ellenére már most elmondható, hogy sikeres volt a küldetés, a tervezett javítási feladatokat elvégezték, és az űrtávcső még hosszú ideig működőképes maradhat.

Búcsú az űrtávcsőtől: a Hubble a robotkar végén (NASA)

Május 19., közép-európai idő szerint 08:30

Az ötödik és egyben utolsó űrsétát John Grunsfeld és Andrew Feustel hajtotta végre hétfőn. A 7 óra 2 percen át tartó munka során kicserélték a három maradék akkumulátort, továbbá egy, a távcső pontos vezetését segítő szenzort is, emellett két külső védőréteget erősítettek fel az űrtávcsőre. A második védőfólia rögzítését a vasárnapi űrsétára tervezték, akkor azonban kifutottak az időből.

Az Atlantis belsejéből követik az űrsétát (NASA)

Az űrséta vége felé John Grunsfeld véletlenül lelökte szkafanderének kiálló háti részével az egyik antenna védőkupakját, de jelentős kár nem történt. Az űrséta végén távirányítással kinyitották az űrtávcső két antennáját. A földi mérnökök jelenleg is a rendszer ellenőrzését végzik.

Michael Good az STIS detektor javításán dolgozik (NASA)

Az Atlantis legénységének összesen 37 órányi szerelési munkálatait követően a Hubble-űrtávcsövet emberi kéz többé nem fogja érinteni. Az Atlantis a keddi nap folyamán válik el a HST-től. Az 1990-en felbocsátott űrtávcső eredetileg tervezett élettartama 15 év volt, a mostani szerelés után remélhetőleg 2014-ig, tehát összesen 24 éven keresztül fog üzemelni.

John Grunsfeld a szerelések során (NASA)

A legénység utolsó feladata a küldetés során az űrrepülőgép külső felületeinek ellenőrzése lesz a fékezés előtt. A start alatt keletkezett sérülés, amelyet a Föld körüli pályán végzett ellenőrzés alkalmával fedeztek fel, a vizsgálatok alapján nem jelent veszélyt a visszatéréskor. Az Atlantis a tervek szerint május 22-én, magyar idő szerint 13:41 körül leszállhat a Kennedy Űrközpont területén.

Május 18., közép-európai idő szerint 11:52

Mint arról korábban beszámoltunk, a negyedik űrséta során erővel kellett leszakítani egy borítást egy hibás detekorról. Ezután következett a 111 csavar kilazítása egy speciális célszerszámmal - de az valamiért nem működött. Ezért Massimino visszatért a légzsilipbe a tartalék példányért, miközben feltöltötte szkafandere oxigéntartalékát.

Ajánlat: képek az Atlantis küldetéséről

Mike Massimino még a Földön gyakorolja a csavarok kilazítását (NASA)

Csavarlazítás a világűrben (NASA)

A nehézségek után sikeresen eltávolították a több mint száz csavart, és hozzáfértek a hibás egységhez. Kicserélték, majd miközben összerendezték a felszerelésüket, a földi irányítók már jelezték is, hogy a javítás sikeres volt, és az új egység megfelelően működik. A küldetés ötödik és egyben utolsó űrsétájára hétfőn kerül sor, amikor Grunsfeld és Feustel három akkumulátort, a távcső pontos vezetését segítő szenzort cseréli le, valamint egy külső védőréteget erősít fel az űrtávcsőre.

Május 18., közép-európai idő szerint 08:50

A negyedik űrsétát Mike Massimino és Mike Good kezdte meg. A munka elején a Good jobb csizmájának rögzítésénél felmerült probléma miatt a tervezettnél fél órával később léptek ki az űrhajósok a légzsilipből. Az űrséta fő célja az STIS jelű spektrográfban egy elektromos alkatrész cseréje.

Az 1997-ben elhelyezett berendezés ugyanis egy 2004-es hiba miatt azóta nem üzemel. A művelet elég bonyolult, részben mert a detektort nem súlytalansági szerelésre tervezték. A feladat keretében 111 apró csavart is el kell eltávolítani, hogy a kritikus részhez férjenek.

A munka során a csavarokkal telik szerkezetet fedő rácsozatnál probléma jelentkezett. Ezt csak négy csavar rögzítette, de az egyik annyira megszorult, hogy azt erővel kellett leszakítani - természetesen figyelve arra, hogy közben egyetlen darabja se repüljön el a szerkezetnek. Az űrséta további részleteivel hamarosan jelentkezünk.

Május 17., közép-európai idő szerint 11:23

John Grunsfeld és Andrew Feustel szombaton hat és fél órás munkával végrehajtották a harmadik űrsétát, amelynek fő célja a 2007-ben meghibásodott ACS detektor cseréje volt. Az űrsétűn 32 olyan csavart és egy fedelet is el kellett eltávolítaniuk, amelyek kiemelését nem súlytalansági szerelésre tervezték. Az új ACS detektort sikeresen rögzítették, a tesztek során azonban a kamera három csatornájából egyet, a nagy felbontást biztosítót nem tudták aktiválni - a probléma tisztázásához és a javításhoz további vizsgálatok szükségesek.

Andrew Feustel és John Grunsfeld szerelés közben (NASA)

Sikeresen telepítették a COS jelű spektrográfot is, amely a galaxisok keletkezéséről és korai fejlődéséről, kémiai összetételük változásáról nyújt majd információt. A küldetés a tervek szerint halad, igaz, néhány apró technikai hiba is becsúszott.

 

 

 

Részletek a 3. űrsétáról

 

Május 16., közép-európai idő szerint 13:06

A pénteki űrséta során az űrtávcső hat, részben már használhatatlan giroszkópját cserélték le. Ezek kulcsfontosságú, viszonylag gyakran meghibásodó berendezések apró pörgettyűk módjára segítenek a Hubble megfelelő irányba állításában. Michael Massimino és Michael Good négy perc híján nyolc órán keresztül dolgozott a feladaton, az eredmény mégis felemásra sikerült.

Négy giroszkóp cseréje tökéletes volt, a maradék kettő dobozát azonban több próbálkozás után sem sikerült a rendszerbe rögzíteni. Ezért a legújabb változatok helyett két valamivel régebbi készítésű, de szintén az Atlantison lévő giroszkópot helyeztek be. Ezzel tehát az összes giroszkópot kicserélték, de kettőt nem a legutolsó verzióra. Elvileg ezek így is tökéletesen fognak üzemelni.

Michael Good a második űrséta során (NASA)

A munkálatok során még három akkumulátort is kicseréltek, a maradék három cseréjére az utolsó űrsétán kerítenek sort. A munkát követően sikeresen teszteltek minden új beépített szerkezetet, amelyek megfelelően üzemelnek.

Afrika északnyugati része az Atlantis fedélzetéről (NASA)

 

 

Részletek a 2. űrsétáról

A giroszkópok és az első űrsétán végzett kamera cseréje (lásd az összeállítás előző oldalán) az Atlantis küldetésének két legfontosabb feladata volt. Mint arról beszámoltunk, az első űrséta során a WFPC-2 kamera kiemelésénél probléma adódott, amit csak közel egyórányi próbálkozás után sikerült megoldani.