Ásvány- és kőzettani vizsgálatok: Az Apollo-expedíciók során összesen 382 kg holdkőzetet hoztak a Földre, amelyeknek egy nagyon kis része Magyarországon van, és az ELTE Planetológiai Műhely munkatársai használják részben kutatási, főleg oktatási célra. A kőzetminták elemzése alapján, elsősorban a NASA kutatóintézeteiben az alábbi felismerések születtek:
A híres "narancstalajnak" nevezett anyag lelőhelye (balra), és a hirtelen olvadással, majd gyors megdermedéssel keletkezett narancsos árnyalatú szemcsék mikroszkopikus felvétele (jobbra) (NASA, ELTE)
A napszél, tehát a Napból kiáramló töltött részecskék együttese alacsony, Föld körüli pályáról nem vizsgálható, a Holdról azonban jól elemezhető. Legfontosabb megállapítások a napszéllel kapcsolatban:
A Holdon időnként rengések lépnek fel, amelyeket a felszínen hagyott szeizmométerekkel az expedíciók után sokáig vizsgáltak. Legfontosabb megállapítások a holdrengésekről:
Az Apolló-15 leszállása (NASA)