Az űrtávcső is lefotózta a Jupiteren történt becsapódás nyomait

A Hubble-űrteleszkóp is látványos felvételt rögzített a Jupiter légkörében a közelmúltban történt robbanás nyomairól. Az immár Föld méretű sötét folt anyagát az egyenlítővel párhuzamos szelek az elmúlt napokban elnyújtották.

A Jupiter és a becsapódásnyom a Hubble-űrtávcső felvételén (NASA, ESA, Hammel (SSI), Jupiter Impact Team)

Mint arról korábban beszámoltunk, egy kisbolygó vagy üstökösmag csapódott a Jupiter légkörébe. A robbanás látványos, a Földről is megfigyelhető nyomot hagyott maga után az atmoszférában. Hasonló eseményre került sor 15 évvel ezelőtt is, amikor a P/Shoemaker-Levy 9 üstökös darabjai hullottak a bolygó légkörébe. Emellett az űrszondák, sőt a fényképezés kora előtti időszak távcsöves megfigyelései között is azonosíthatók hasonló foltok - ezek szintén egykori becsapódások nyomai lehetnek.

Miután a becsapódás nyomát az ausztráliai Anthony Wesley felismerte, a világ számtalan részéről örökítették meg az alakzatot, nemrég a Hubble-űrtávcsővel is. Az űrrepülőgépes javítás után folytatott teszteléseket és kalibrációkat megszakították, és WFPC-3 jelű műszerrel fényképezték a robbanás nyomát.

A NASA IRTF jelű infravörös távcsövével korábban készített mérések alapján sikerült azonosítani a felhők szintje fölé jutott, a napsugárzás által felmelegített poranyag sugárzását - de robbanás helyének általános melegedését elsősorban az esemény idején felszabadult energia okozza. A kérdéses zónában több ammónia mutatkozott, mint máshol a bolygó korongján - akárcsak korábban, a Shoemaker-Levy 9 becsapódásakor. Ezt a robbanás lökhette a mélyebb tartományokból a felsőlégkörbe.

A sötét folt a bolygó déli sarkvidéki területén mutatkozott. A robbanás nyoma valamivel kisebb volt, mint a Nagy Vörös Folt, átmérője közel 10 ezer kilométernek adódott, tehát nagyjából akkora lehet, mint Földünk. Egy sötétebb központi, kerekded alakzatból és abból a bolygó egyenlítőjével párhuzamos irányba elnyúló rövid sávból, valamint az egész képződményt övező halványabb alakzatból áll.

A fenti szerkezet kialakulásának oka egyelőre nem ismert pontosan. A központi folt feltehetőleg a robbanás helyét jelzi, míg belőle a mellékelt képen jobbra kinyúló sávot talán a bolygó zonális szelei nyújtották el. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az elnyúlt alakzat kialakulásában a szelek mellett a robbanás is közreműködött: a Shoemaker-Levy 9 darabjainak 15 évvel ezelőtti becsapódásai alkalmával kirepülő anyag hengert vagy tölcsért alkotott, amelyben a robbanás gázai a légkör felső, ritka térségei felé kidobódtak.

A nemrég felújított Hubble-űrtávcső új WFPC-3 detektorával 2009. július 23-án rögzítették a mellékelt felvételt (NASA, ESA, Hammel (SSI), Jupiter Impact Team)

Maga a becsapódó objektum is ismeretlen. Ha a Jupiter térségében mozgott, nagy távolsága miatt könnyen maradhatott észrevétlen a becsapódást megelőzően, főleg ha nem produkált erős üstökösaktivitást. A folt mérete és a Shoemaker-Levy 9 becsapódásának tapasztalatai alapján a felrobbant objektum néhány száz méteres lehetett.

Lent az északi Gemini-teleszkópnak a közepes infravörös tartományban készült felvétele látható, amely július 22-én mutatja a Jupitert, és rajta a becsapódásnyomot. A folt megjelenése arra utal, hogy a bal oldalán lévő ív a robbanás során mélyebbről ferdén kidobott, majd a légkörbe visszahullott anyagból áll.

Hamisszínes felvétel az északi Gemini-távcsőtől, amelyen a kék szín a 8,7 mikrométeres, a sárga pedig a 9,7 mikrométeres hullámhosszat jelöli (Pater, Hammel, Rector, Gemino Oservatory, AURA)

A megfigyelés a Föld közeli objektumok ma ismert számával és a légkörünkben alkalmanként megfigyelt robbanásokkal összevetve alátámasztja, hogy a Naprendszerben az égitestek időnként ütköznek egymással, és nagyobb becsapódásokra nem csak a távoli múltban került sor - igaz, ezeknek a Jupiter térségére becsült gyakorisága nem azonos a Földre érvényes értékkel.

A robbanás felhőjét hazánkból is azonosították

A Magyar Csillagászati Egyesület tagjai által készített megfigyelések között is sikerült a robbanás nyomán keletkezett felhőt azonosítani. A hazai észlelésről az alábbi honlapon olvasható bővebb információ.