Sikeresen landolt a Discovery

Az űrrepülőgép a kellemetlen időjárási viszonyok miatt szombat hajnalban, a tartalék leszállóhelyként fenntartott Edwards Légibázion landolt, ahonnan egy speciális gép hátán viszik át Floridába.

Szombat, közép-európai idő szerint 10.03

A Kennedy Űrközpont térségében uralkodó kellemetlen időjárás miatt a kaliforniai Edwards Légibázison landolt az űrrepülőgép szombat hajnalban, közép-európai idő szerint 4 óra előtt 7 perccel. Innen ez speciálisan átalakított Boeing 747-es gép hátán repül majd át Floridába. A szállítás 1,7 millió dollárba kerül.

A földetérés után fékezőernyő is lassítja a Discoveryt (NASA)

Péntek, közép-európai idő szerint 6.49

A floridai űrkikötő térségében uralkodó szeles és viharos időjárás miatt a Discovery nem szállt le az első lehetséges időpontban. Az előrejelzések sem kedvezőek, de még pénteken, hazai idő szerint késő éjszaka próbálkoznak ismét a landolással. A tartalék leszállóhelyen: a kaliforniai Edwards Légibázis térségében megfelelőek a viszonyok - azonban nem sokáig, mert arra a Linda hurrikán közelít. Kaliforniából egy speciálisan átalakított repülőgéppel kell hazahozni Floridába a Discoveryt, amely nem kevés pénzt igényel.

Szokatlan naplemente a Föld körüli pályáról, a Discovery fedélzetéről. Csillagunk lapos szögben világítja meg a bolygónk korongjának peremén megfigyelhető légréteget (NASA)

Csütörtök reggel az űrrepülőgéppel egy manővert végeztek, hogy elkerüljenek egy hozzájuk közel haladó űrszemét darabot. A kérdéses test elképzelhető, hogy az űrállomásnál vasárnap végrehajtott űrsétán szabadult el véletlenül.

Csütörtök, közép-európai idő szerint 8.12

A Discovery űrhajósai elvégezték az utolsó ellenőrzéseket és az előkészületeket a leszálláshoz. Sajnos a változékony időjárás miatt egyelőre nem biztos sem a landolás helye, sem annak időpontja. Floridában záporok, kisebb viharok is jellemzőek ezekben a napokban, míg a kaliforniai tartalék leszállóhelyen, az Edwards Légibázison tartósan jó az időjárás. A landolásra az első alkalom hazai idő szerint csütörtökről péntekre virradó éjfél körül adódik. Az űrrepülőgép egyébként fedélzeti készleteivel egészen vasárnapig tudna a Föld körüli pályán maradni.

A Discovery, háttérben a Földdel (NASA)

Kedd, közép-európai idő szerint 22.45

A Discovery űrrepülőgép kedd este, közép-európai idő szerint 20.26-kor különvált a Nemzetközi Űrállomástól. Ezt követően, akárcsak a dokkolás alkalmával, fordult egyet, hogy minden oldalról lefotózhassák külső felületeit az űrállomásból. Mindezt az űrrepülőgép fedélzetéről egy robotkarral végzett vizsgálat egészítette ki. Az ellenőrzésekre azért van szükség, mivel elképzelhető, hogy az űrállomáshoz kapcsolódott helyzetében eltalálja egy űrszemét darab, amelynek sérülése súlyos esetben veszélyeztethetné a visszatérést - erre utaló jel azonban eddig nem mutatkozott. A landolás csütörtök éjfél körül várható a floridai űrközpont területén.

Kedd, közép-európai idő szerint 7.44

Hétfőn leválasztották a teherszállító Leonardo modult a Nemzetközi Űrállomásról. A Discovery valamivel kevesebb mint harmadannyi felszerelést hoz vissza, mint amennyit feljuttatott. A hét hazatérő asztronauta elbúcsúzott hat társától, akik az ISS fedélzetén maradtak. A Discoveryvel feljutott Nicole Scott helyett Timothy Kopra tér vissza a Földre. Az űrrepülőgép kedden, közép-európai idő szerint 20.36 körül válik külön az űrállomástól, és a tervek alapján csütörtökön landol.

A Leonardo modul visszahelyezése a raktérbe az űrállomásról tekintve (NASA)

Szerdán ismét közel fog elhaladni egy űrszemétdarab az űrállomáshoz és az addigra tőle különvált űrrepülőgéphez. A töredék mindössze néhány centiméteres, és a kínai űrfegyver 2007-es tesztelésekor keletkezett. A kérdéses darab a jelenlegi mérések alapján 50, illetve 25 kilométerre, tehát biztonságos távolságban fog elrepülni szerdán, egymást követően két alkalommal is a rendszer mellett.

Hétfő, közép-európai idő szerint 8.03

A földi irányítók sikerrel tesztelték a Leonardo modult rögzítő rendszert. A rögzítő mechanizmusánál ugyanis korábban probléma jelentkezett, amelynek egyik részegységet Timothy Kopra és Robert Thirsk kicserélték az űrsétán. Az eddigi vizsgálatok alapján nem lesz gond a modul leválasztásánál, amire hétfőn kerül sor.

Danny Olivas asztronauta egy videókamerát tesztel (NASA)

A Leonardo helyére érkezik a HTV jelű első japán teherűrhajó, amely a tervek alapján szeptember 10-én startol. Eközben az űrállomáson a levegőt frissítő rendszer egyik szűrőjét cserélték ki az asztronauták, amelynek 70-80%-a különböző szemétdarabokkal tömődött el. További képek és videók a küldetéssel kapcsolatban itt tekinthetők meg, a nap képe szintén az űrrepülőgépet ábrázolja.

Vasárnap, közép-európai idő szerint 10.42

A szombati, harmadik űrséta 7 óra és 1 percen át tartott. A munka során az asztronauták kinyitottak egy olyan platformot, amelyen a novemberben felszállítandó eszközöket rögzítik majd. Elhelyeztek továbbá egy új GPS antennát, valamint az űrállomás pozícióját szabályozó rendszernél és az elektromos vezetékeknél végeztek még szereléseket. Emellett a jövőre érkező Tranqiuility modulhoz kapcsolandó adatkábel előkészítését is megkezdték.

Az űrséta végén, miközben Fuglesang egy hibás kábel csatlakozását javította, a szkafanderén elhelyezett kameránál probléma jelentkezett. A berendezés rögzítése meglazult, és az asztronauta mozgása közben majdnem lerepült az űrruháról - egy kábel azonban visszatartotta az eszközt. Végül hat perccel azelőtt, hogy az űrállomással együtt a földárnyékba került volna, a kamera elvesztése nélkül sikerült visszajutnia a légzsilipbe. A kamera nemcsak a munka közvetítése, hanem a rá rögzített sisaklámpa révén is fontos eszköz, amely a sötétben segíti az űrhajósok közlekedését.

Jose Hernandez egy kerékpárhoz hasonló berendezésen teszteli szervezete reakcióját terhelésre (NASA)

A Discovery útja alatt a három űrséta keretében összesen 20 óra 15 percen keresztül végeztek külső munkákat az asztronauták. Vasárnap már csak az űrállomáson belüli szerelések folytak. A gép kedden válik le az űrállomásról, és a tervek szerint csütörtökön landol Floridában.

Péntek, közép-európai idő szerint 6.47

A második űrséta 6 óra 39 percnyi munka után sikeresen fejeződött be ma hajnalban. Az új ammóniatartályt csatlakoztatták a hűtőrendszerhez. A munka a tervezettnél gyorsabban végződött, ennek megfelelően néhány egyéb feladatot is megkezdtek az asztronauták. Fuglesang védőburkolatot rakott néhány kamerára a robotkaron, és a napelemtábláknál olyan, az űrhajósok lábát rögzítő végződéseket helyezett el, amelyek a következő űrséták szereléseit könnyítik meg. Társa, Olivas azonban nem fejezte be a fűtővezetéknél tervezett extra szerelést, mert azok a vártnál rosszabb állapotban voltak - így csak egy későbbi űrsétán foglalkoznak majd velük.

Christer Fuglesang a hűtőtartály cseréje során (NASA)

Csütörtök, közép-európai idő szerint 20.31

Az újabb adatok alapján a korábban veszélyesnek tartott űrszemét biztonságos távolságban fog elhaladni az űrállomás mellett - ennek megfelelően pályaváltoztatásra sincs szükség, és a program az eredeti tervek szerint folytatódhat. Az Ariane-5 hordozórakéta kérdéses darabja pénteken, közép-európai idő szerint 15.06-kor lesz legközelebb az űrállomáshoz.

Danny Olivas és Christer Fuglesang fogja kezdte meg a küldetés második űrsétáját csütörtök éjszaka. Fő feladatuk az új ammónia hűtőtartály elhelyezése és a rendszerbe kapcsolása. A művelet keretében robotkarral mozgatják a 770 kilogrammos berendezést, de az űrhajósok kézzel végzik majd el a végső rögzítést.

Csütörtök, közép-európai idő szerint 6.42

Egy viszonylag nagy űrszemétdarab halad el az űrállomáshoz közel pénteken, közép-európai idő szerint 16 óra körül. A korábban felbocsátott Ariane-5 rakéta része a jelenlegi számítások szerint 3 kilométerre is megközelítheti az űrállomást és a hozzá kapcsolódott Discovery űrrepülőgépet, ami kisebb távolság az eddigi becsléseknél.

A 2006 augusztusában felbocsátott rakéta töredékének mérete pontosan nem ismert. Annyit tudni róla, hogy elnyúlt pályán mozog, és felülete mintegy 19 négyzetméter - tehát viszonylag nagy töredékről van szó. A NASA szakemberei a mai nap döntenek róla, hogy megváltoztatják-e az űrállomás pályáját. Ha erre szükég van, azt a második űrséta után hajtják végre.

Szerda, közép-európai idő szerint 8.42

Az első űrséta keretében Nicole Scott kedden, közép-európai idő szerint 22.49-kor lépett ki a világűrbe társával, Danny Olivassal együtt. A 6,5 órásra tervezett munka keretében fő feladatuk az egyik 800 kilogrammos, ammóniát tartalmazó hűtőtartály cseréje volt. Emellett az európai Columbus modul külső felületén lévő kísérleti egységek közül a MISSE jelűt visszahozták az űrállomás belső terébe.

John Olivas az ammónia hűtőtartály szerelése közben (NASA)

Az űrséta alatt közel 33 percre elvesztették a kapcsolatot az asztronauták a földi irányítókkal, amikor vihar tombolt az új-mexikói földi állomás közelében. Az esemény azonban nem veszélyeztette a küldetést. Eközben az űrállomás belsejében folytatták a felszállított hasznos terhek kipakolását (lásd lent).

A kapcsolat átmeneti megszakadása - amire egyébként ritkán kerül sor - önmagában nem veszélyes. Az űrsétán dolgozó asztronauták ugyanis a munka minden elemét előre begyakorolják, precíz forgatókönyv alapján zajlik a művelet. A földi irányítókkal való kapcsolat kritikus helyzetben fontos: ilyenkor egy nem várt eseménnyel kapcsolatban adhatnak tanácsot a szakemberek. Szerencsére ilyenre most nem került sor.

Nicole Scott az első űrsétán (NASA)

Az űrállomás térbeli helyzetének stabilizálása ezúttal kicsit másként zajlik, mint általában. Amikor az űrrepülőgép az ISS-hez csatlakozott állapotban van, az űrrepülőgép korrekciós hajtóműveivel végzik a helyzetszabályozást. Most azonban az odaúton meghibásodott néhány kisebb hajtómű, ezért eleinte az orosz Szojuz űrhajóval, később pedig üzemanyag-takarékossági okokból az űrállomás giroszkópjaival végzik el ugyanezt. A Discovery küldetéséről NASA honlapján tekinthetők meg videófelvételek.

Kedd, közép-európai idő szerint 6.23

A Discovery legénysége a robotkarral a teherszállító Leonardo modult a Harmony modulhoz kapcsolta, és megkezdte az átrakodást. Az átpakolt felszerelések között található egy főként biológiai minták tárolására szolgáló, -80 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérő új hűtőberendezés.

A Leonardo teherszállító modult a robotkarral kiemelik a Discovery rakteréből (NASA TV)

Az űrállomás fedélzetére hoztak emellett két nagy kísérleti rekeszt, amelyekben különböző mikrogravitációs vizsgálatok hajthatók végre, főleg folyadékok, kerámiák és bizonyos fémek viselkedésével kapcsolatban. Egy új szén-dioxid-kivonó rendszert is felvittek a belső légtér frissítésére, amely a korábbi hibásat váltja fel.

Az egyik kísérleti rekesz (balra) és a hűtőszekrény (jobbra) (NASA)

A felszállított eszközök között szerepel egy COLBERT névre keresztelt futószalag, amely testedzésre szolgál. Az űrállomás utolsó fejlesztési műveletei keretében 2010-ben egy új modult juttatnak majd fel a Föld körüli pályára. Ennek névadására a NASA még korábban internetes szavazást írt ki, amelyen egy ismert amerikai humorista, Stephen Colbert kapta a legtöbb voksot. Az egységet végül Tranqualitynek (Nyugalom) keresztelték, és a futószalag rövidítése lett a Colbert név.

A COLBERT futószalag a földi szerelőcsarnokban (balra) és az azonos nevű humoristáról készült karikatúra (jobbra)

Az űrrepülőgéppel érkezett Nicole Scott, aki Tim Koprát váltja fel, és áthozta saját ülését is, amelyet majd visszatérésekor rögzítenek a Szojuz leszállóegységébe. Emellett hat kísérleti egér érkezett a Discoveryn, amelyek legalább három hónapig élnek majd a súlytalanságban. Ez az első alkalom, hogy egerek ilyen hosszú időt töltenek az űrben, a korábbi "rekorder" 30 napig volt egy műhold fedélzetén Föld körüli pályán. A jelenlegi apró utasoknak a Kibo modulban van egy kis házuk, étel- és vízadagoló rendszerrel, valamint mesterséges fényforrással, amely a nappalok és éjszakák váltakozását szimulálja.

Hétfő, közép-európi idő szerint 7.52

Az űrrepülőgép külső hővédő felületeinek vizsgálata sikerrel zárult, a start során nem történt veszélyes sérülés a rendszeren. A repülés a Discovery első útjának 25. évfordulójára esett. Az űrrepülőgép augusztus 31-én, azaz hétfő hajnalban, közép-európai idő szerint 1.54-kor kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS-hez). Két órával később az asztronauták átszálltak az ISS fedélzetére, ezzel ismét 13-ra növekedett az űrállomás legénységének létszáma.

Szombat, közép-európai idő szerint 8.13

A Discovery űrrepülőgép közép-európai idő szerint 4.59-kor (helyi időben éjszaka) indult, majd 9 perc és 35 másodperc után Föld körüli pályára állt. A korábban problémás hidrogénvezeték (lásd lent) tökéletesen üzemelt a feltöltés során, és az időjárás is megfelelőnek bizonyult a starthoz - bár az indítóállástól mintegy 8 kilométerre most is lecsapott néhány villám.

Startol a Discovery (NASA)

Néhány kisebb fagyott jégdarabot megfigyeltek a fő üzemanyagtartályon még a start előtt, de azok nem jelentettek problémát. A start alatt rögzített videofelvételek első, gyors vizsgálata nem mutatta olyan szigetelődarab leválását, amely veszélyeztetné a gépet.

Péntek, közép-európai idő szerint 8.15

A hidrogént feltöltő vezetéknél végzett vizsgálatok sikerrel zárultak, ennek megfelelően a Discovery elindulhat a feltöltés után. A műveletek azonban kisebb időbeli csúszást okoztak, ezért nem péntek este, hanem csak szombat hajnalban, közép-európai idő szerint 6 óra körül startolhat az űrrepülőgép.

Csütörtök, közép-európai idő szerint 18.48

Másodszor is elhalasztották a Discovery startját. A gép magyar idő szerint szerdán reggel 6.10-kor indult volna a Nemzetközi Űrállomáshoz. A fő hajtóanyagtartály feltöltésekor azonban technikai probléma jelentkezett a folyékony hidrogén üzemanyagot továbbító vezetéknél. A feltöltés végén a rendszer nem jelezte, hogy lezáródott a vezeték elvégződése.

Az eddig elvégzett tesztelések jó eredménnyel zárultak. Ha minden a tervek szerint halad, a Discovery augusztus 28-án (pénteken), este indulhat. Ellenben ha mégis ki kell cserélni az egész vezetéket, az augusztus 30-ig is eltarthat, a jelenlegi indítási ablak végéig. Nem ez az első gond a feltöltőrendszernél, az elmúlt időszakban több alkalommal is késett a felszállás hasonló probléma miatt.