Az újabb emberes holdutazás költsége feltehetőleg meghaladja a 150 millió dollárt, egy marsutazás esetében pedig ennek 4-5-szörösével számolhatunk. Ugyanakkor a NASA jelenlegi költségvetése messze nem elegendő egyik fenti terv végrehajtására sem.
A vörös bolygóra történő eljutás során nem csak az új technológiák kifejlesztése és a kritikus helyzetek (pl. a veszélyes sugárzások) elleni védelem kerül sokba, hanem a hazautazás is. A teljes költség több mint felét a visszaút emésztené fel. Ennek megfelelően, ha csak oda küldünk űrhajósokat, és vissza nem hozzuk őket, kivitelezhetőbbé válik a program - írja a The New York Times augusztus 31-i száma.
A cikk szerzője Lawrence M. Krauss, az Arizona State University kutatója, a The Physics of 'Star Trek' című könyv szerzője. Szerinte az egyirányú út mellett olyan érvet is fel lehet hozni, hogy egyesek szívesen elhagynák a Földet egy új otthon megteremtése reményében. Nem csak vállalkozó kedvű fiatalok, de kifejezetten idős emberek is utaznának; sok kutató szívesebben töltené élete utolsó 1-2 évtizedét a Mars felfedezésével, mint megszokott földi környezetében. Itt a megfelelő orvosi ellátás jelentene problémát, de egyes becslések szerint még ennek biztosítása is olcsóbb, mint a hazatérés - írja Krauss.
A gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A marsfelszíni viszonyok közepette egy állandó emberes bázis fenntartása előre nem látható problémákat is szül. Bár rendszeresen érkezhet földi "utánpótlás" - amelynek anyagi fedezetéhez a küldetésben fantáziát látó emberek is hozzájárulnának -, ez sem old meg minden helyzetet.

Egy részben önfenntartó marsbázis fantáziarajza (University of Colorado, Boulder)
Akár éveken keresztül is fenntartható formában üzemelhet egy ilyen egység, de egyetlen apró gond, egy egészségügyi vészhelyzet révén akár néhány nap alatt vagy még gyorsabban elpusztulhat a teljes legénység. Bár egy ilyen küldetés valóban olcsóbb lehet, olyan súlyos etikai kérdéseket vet fel, amelyeket feltehetőleg egyik űrügynökség vagy állam sem mer felvállalni. A fentiek egyelőre csak extrém ötletként merültek fel, komoly megbeszélés nem történt a kérdéskörben. A Scientific American fanyar kommentárjában például azt javasolja, hogy küldjünk nyugdíjasokat a Marsra, akik utolsó tevékenységükként a saját sírjukat is megáshatnák a vöröses talajban.
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik ...
Még tízezer évig dőlhet a Big Ben tornya
Szemmel láthatóan dől a londoni Westminster-palota óratornya, de 2020-ig biztosan nem fogják felújítani. Egy magyar mérnök szerint normális jelenség a Big Ben nevű ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A zsírevők túlélik
Az utcaseprő a mozgásra, a krisnás a gabonákra, a szendvicsember a teára esküszik a faggyal szemben.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.