A NASA hétvégi bejelentése szerint az LCROSS rendszer holdi becsapódása nyomán kirobbant felhőt mégis sikerült megfigyelni.

A VLC kamera felvétele közel 770 kilométer távolságból a sarki kráterekről, közöttük a Cabeusról, amelynek aljzatán a becsapódás történt (NASA)
Mint arról részletesen beszámoltunk, az LRO-űrszonával együtt indult LCROSS rendszer két egysége, a Centaur hordozórakéta utolsó fokozata és az azt követő SSC jelű műhold négy perc különbséggel a tervezett helyszínen a Holdba csapódott 2009. október 9-én. A cél annak megállapítása volt, hogy a feltételezéseknek megfelelően vízjég halmozódott-e fel a hideg sarkvidéki kráterek aljzatán.
A NASA a hétvégén nyilvánosságra hozta azt a felvételt, amely a sokak által hiányolt robbanási felhőt mutatja. A becsapódás nyomán kirepült anyag felhőjét sok megfigyelő várta, azonban annak nyoma sem mutatkozott. Most végre egyértelműen sikerült azonosítani - igaz, halványabbnak mutatkozott a legtöbb előzetes becslésnél.
Az alábbi fotó ábrázolja a kérdéses törmelékfelhőt, amelyet az elsőként becsapódó Centaur rakétafokozat nyomában haladó SSC-műhold rögzített. A kép közel 15 másodperccel a robbanás után, 600 kilométer magasan a felszín felett készült. A képen középen látható diffúz folt a 6-8 kilométer átmérőjű felhő.

A VLC jelű optikai kamera felvétele a kidobott felhőről (NASA)
A képződmény igen halvány volt, a korábbi becslések közül a pesszimista előrejelzésekhez állt közel. A mellékelt felvételt erősen kontrasztfokozni kellett, hogy a halvány folt láthatóvá váljon, amitől sok pixel fehér színnel beégett a képen.
Az alábbi felvételen pedig az ultraibolya és vizuális spektrométer (kék szín), valamint a közeli infravörös spektrométer (vörös szín) mérései láthatók, a becsapódás előtti 55. másodperctől a becsapódást követő 110. másodpercig. A felvillanás időtartamát a sárga sáv, a kirobbant felhő jelenléte alatt készült megfigyeléseket pedig a halványlila sáv mutatja. Pontosabb eredmények az adatok további elemzésével születnek majd, azonban maga a felvillanás és a kirepült anyag sugárzása az ultraibolya és vizuális spektrométer adataiban már azonosítható.

A két spektrométer sugárzásmérései a becsapódás időszakában (NASA)
Az SSC-műhold egészen becsapódása előtti utolsó másodpercekig közvetített felvételeket, melyeken a keletkezett kráter infravörös sugárzása látható. Az utolsó képek felbontása már 2 méter körüli, és a mérések alapján a robbanással keletkezett kráter átmérője 28 méter lehetett.

A MIR1-jelű kamera infravörös felvétele a robbanás hősugárzásáról 600 kilométer magasságból, 1020 méter felbontással. A fehér szín +35, a vörös +18, a sötétkék -45 Celsius-fokos, a fekete pedig -50 foknál is hidegebb területeket mutat (NASA)
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mitől lett kisebb a robbanási felhő a letöbb korábbi becsléseknél. Elképzelhető, hogy a becsapódó nagy rakétafokozat üreges szerkezete miatt lett kisebb a robbanás, amelynek becsapódásakor nem egy apró pontban szabadult fel az energia.

A MIR1 infravörös kamera felvételsorozata a becsapódás villanásáról, amelyen a fehér a meleg, a fekete a hideg területeket jelzi (NASA)
A szakemberek véleménye alapján bőséggel érkeztek adatok, amelyek elemzése még hetekig eltarthat. Ennek folyamán derülhet ki, sikerült-e vízjeget, illetve vízgőzt azonosítani a kirobbant anyagfelhőben.
|
Galilei-éjszakák - távcsöves bemutatók országszerte 2009. október 22-24. között kerül sor a Csillagászat nemzetközi éve fontos programjára, a Galilei-éjszakákra. 400 évvel ezelőtt Galilei megfigyelései és távcsöves bemutatói megváltoztatták az emberek világunkról alkototott elképzeléseit. A nagy itáliai tudós emléke előtt tisztelegve a Csillagászat nemzetközi éve programjainak szervezőbizottsága az október 22-24. közötti időszakot "Galilei-éjszakák" címmel látta el. Ezen a három estén a Föld minden részén - így hazánkban is - utcai távcsöves bemutatók zajlanak majd. További információk az MCSE oldalán olvashatók. Az eddig bejelentett bemutatók helyszíne és időpontja:
|
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.