A két nagy űrkutatási szervezet, a NASA és az ESA megállapodást írt alá, amely szerint közös erőfeszítés keretében folytatják a Mars felderítését. A következő lépések között 2016-ban egy európai keringőegység, 2018-ban és 2020-ban pedig felszíni egységek szerepelnek.
Egy mai bejelentés alapján az Egyesült Államok részéről a NASA, az európai államok oldaláról pedig az ESA (Európai Űrügynökség) a következő évek során együttesen, közös program keretében folytatja a vörös bolygó felfedezését.
A Mars Joint Exploration Initiative elnevezésű megállapodást több hónapos előkészítés után írta alá Washingtonban a két szervezet vezetője: Charles Bolden és Jean-Jacques Dordain. Az egyezmény felosztja a feladatokat és a vállalt terheket a két nagy űrkutatási intézmény között.
A jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére az együttműködés révén tartani lehet majd a korábbi célkitűzést, amely szerint minden második évben elindul egy újabb űrszonda a vörös bolygóhoz - ígérik a szakemberek. Az ESA korábban 850 millió euró összegben tervezett a Marsot célzó kutatási tevékenységet - ezt az egyezmény értelmében közel 1000 millió euróra emeli.

Az Amerikai Mars Surface Laboratory rover terve (NASA)
A tervek szerint 2016-ban egy európai keringőegység indul a Marshoz, amely a kis mennyiségben jelenlévő, fontos légköri gázokat, köztük metánt fog keresni. Egy leszállóegység is kapcsolódik hozzá, amely passzív meteorológiai állomásként működik majd a felszínen.

Az európai ExoMars rover terve (ESA)
2018-ban európai és amerikai roverek szállnak le a bolygón, ahol a landolás technikai megvalósítását amerikai rendszer biztosítja. Ezt követően 2020-ban több leszállóegység is felszínt ér, ennek részletei még nincsenek kidolgozva. A 2016-os és 2018-as küldetésekhez a NASA biztosítja majd a hordozórakétát. Az ezt követő távlati cél pedig az, hogy egy közös küldetés keretében anyagmintákat hozzanak a Marsról a Földre.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.