A helyi tél idején vastag hó- és jéglepel borította be a Mars északi sarkvidékén lévő Phoenix leszállóegységet. A behavazott szondát sikerült a bolygó körüli pályáról megörökíteni.

A behavazott Phoenix-űrszonda (NASAm, JPL, UA)
A Mars északi sarkvidékén landolt Phoenix-űrszonda 2008 novemberében fejezte be működését. Legfontosabb megfigyeléseivel igazolta a sarkvidéken, a felszín alatt néhány centiméter mélyen található vízjég létezését, emellett néhány vízcsepp formájában folyékony sóoldatot is megfigyelt a bolygón.
A Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda (MRO) HiRISE kamerája segítségével megörökítették a részben még téli jégtakaróval burkolt szondát. 2009 júliusában és augusztusában készült a mellékelt felvételpár.
Ez a helyi tél végét jelenti a térségben, ekkor érik először a Nap sugarai a leszállási helyszínt. A vidék csak gyenge besugárzást kapott az égen alacsonyan járó Naptól, és emellett ködök is takarták a régiót, a szondát mégis sikerült lefotózni. A képeken a kora tavaszi napfénytől szublimáló szén-dioxid jégfoltjai is megfigyelhetők a Phoenix közelében. A marsi naptár szerint az északi félteke első tavaszi napja október 26-ra esik - tehát jelenleg gyorsan melegszik a leszállóhely.
A szonda működését eleve rövid időtartamra tervezték, mivel a területen télen rendkívül hideg, -120 Celsius-fok is előfordul. Ilyen alacsony hőmérsékleten sok részegysége tönkremehet a Phonixnek még inaktív állapotban is.
A szakemberek nem is igazán reménykednek benne, hogy a melegedő szonda újra fel tud éledni. A Phoenix energiaigényét napelemtáblák fedezték, amelyek csak nyáron, az égen magasan járó Nap sugárzása által tudtak elegendő áramot termelni. Ugyanakkor elméletileg nem lehetetlen, hogy a szonda ismét feléledjen, erre azonban igen kicsi az esély.

A szonda az MRO felvételén 2009 július 30-án (balra) és 2009 augusztus 22-én (jobbra). A képek a Phoneix észrevétele miatt úgy skálázták, hogy néhol a valóságban fehéres jég borította vidék is sötétnek mutatkozik (NASA, JPL)
Az eredeti tervben csak egyetlen marsi nyárral számoltak a kutatók - de biztos, ami biztos, az űreszközben van egy "felébredési protokoll", amely akkor irányítaná működését, ha mégis feltöltődnének akkumulátorai és bekapcsolódna számítógépe. A szakemberek minden esetre 2010 első negyedévében figyelni fognak, hátha érkezik rádióadás az űreszköztől.
A Phoenix-űrszonda környéke (NASA)
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.