Az első film a Szaturnusz sarki fényéről

Először vették filmre a sarki fényt a Szaturnusz északi sarkvidékén. Az animáció félezer felvételből készült, amelyeket 2009. október 5. és 9. között rögzített a Cassini-űrszonda. Az, hogy mi okozza a sarki fény kialakulását a gyűrűs bolygón, pontosan még nem tisztázott.

A Szaturnuszon mutatkozó sarki fény a Hubble-űrtávcső képén (NASA, ESA, STScI)

A gyűrűs bolygó északi sarkvidékén már többször sikerült sarki fényt megfigyelni, azonban ez az első alkalom, amikor az optikai tartományban mozgóképet készítettek róla. A Szaturnuszon látható sarki fény a földi párjához hasonlóan keletkezik: a mágneses erővonalak mentén a légkörbe belépő töltött részecskék sugárzásra gerjesztik a légköri atomokat.

A filmen megfigyelhető, ahogy a sarki fény közel függőleges oszlopokban táncol a légkör felső, ritka tartományaiban. A látványos alakzatok mintegy 1200 km-es magasságot érnek el az aljuktól számolva. Azonosítható a bolygó forgása is, amely magával viszi az erővonalakat - és ezzel együtt a légköri fénytüneményeket. A fényoszlopok az északi 70. és 78. szélesség közötti zónában mutatkoztak.

Az animáció mintegy 500 különálló felvételből készült, amelyeket a Cassini-űrszonda 2009. október 5. és 9. között 2,8 millió kilométer távolságból vett fel. Eközben a szonda a bolygó körül keringett, ennek megfelelően a felvételen a háttérben lévő csillagok elmozdulnak. Egy-egy kép képkocka rögzítéséhez 2-3 percet exponáltak.

Az eredeti képek fekete-fehér változatban készültek, amelyeket mesterségesen sárgásvörös árnyalatra színeztek. A Szaturnusz sarki fényeinek kialakulása még nem tisztázott teljesen. Míg bolygónkon több olyan komponens van a légkörben (oxigén, nitrogén), amelyek gerjesztése látványos fényjátékot okoz, addig a gyűrűs bolygónál más a helyzet. Ott az atmoszféra elsősorban hidrogénből áll - egyelőre pontosan nem tudni, milyen anyagok felelnek a most megörökített sugárzás kibocsátásáért.

 

 

Film a sarki fényről a Szaturnusz északi poláris térségében (NASA, JPL, SSI)