Ritkább ruhacsere, lebegő ebéd: hétköznapok az űrállomáson

2009.12.22. 14:00

Az űrállomáson vékony ruházat viselete elegendő. Az űrhajósok általában hónapokkal a start előtt összeállítják a ruhatárukat, amely többnyire előttük, egy orosz Progressz teherűrhajóban érkezik. Fel- és leszálláskor azonban speciális, narancssárga űrruhát viselnek, és amikor űrsétát végeznek, szintén egy másik, speciális szkafandert húznak.

Mivel a vízzel takarékoskodni kell, nem mosnak ruhát az űrállomáson - így valamivel ritkábban váltják azt fent az űrhajósok, mint a Földön. Igaz, egyszer Ken Bowersox, a hatodik legénység parancsnoka bemutatta, miként lehet alsónadrágot mosni a súlytalanságban.

 

 

Egyszerű, kézi mosás az űrállomáson (NASA)

Az űrhajósok egyetlen lépést sem tesznek meg az űrállomáson - mindig lebegve jutnak el egyik helyről a másikra. Ennek megfelelően egyszerű lábbelik vannak a fedélzeten: a könnyű cipő mellett a futószalag és az "állomáskerékpár" használatához használt speciális lábbeli is megtalálható.

Ami csak az űrben kell

A súlytalanságban jelentkező speciális igények miatt több eszköz is eltér a földitől. A fogkrém például nem habzik - és a fogmosásnál nem is kell feltétlenül vizet használni a száj kiöblítésére. Kiadós fürdőt sem lehet venni a fedélzeten, a mosdást többnyire nedves törölközőkkel oldják meg. Ennek megfelelően a napi vízfogyasztás fejenként mindössze 4 liter körüli, tehát annyi, mint a Földön egy toalett öblítése. Vigyázni kell a levegőkeringető rendszerekre és azok rácsaira, nehogy eltömődjenek. A folyamatosan áramló levegő nélkül ugyanis veszélyesen magasra nőhet a légtér szén-dioxid tartalma.

Aranyszabály az űrállomáson: semmit ne "rakj le" magad mellé, mert néhány másodperc múlva már úgyis máshol lesz, és nem találod. A súlytalanságban ugyanis a tárgyak nem feszülnek egymásnak, és a felületeik között nem alakul ki súrlódás, ami mozdulatlanná tenné őket. Mivel az űrállomás légterében folyamatosan keringetik a gázt, a lassú légáramlatok a legnehezebb lerögzítetlen tárgyakat is elmozdítják. Ezért különféle falra szerelt tasakok, bújtatók, lecsukható fiókok és tépőzáras felületek találhatók mindenhol.

Szokatlan módon zajlik a hajvágás is, amelyhez az olló vagy vágógép mellett porszívó kell - az elkóborló hajszál bárhova bejuthat, szerencsétlen esetben akár zárlatot is okozhat valamely berendzésben.

ForrA!s: NASA

Fodrászat az ISS-en: vágás (jobbra) és szívás (balra)

A súlytalanság miatt az űrrepülőgépeken, az űrhajókon és az űrállomásokon lévő toalettekben is erős légáramlatot használnak. A szivattyú által beszívott levegő magával ragadja az elkóborolt szilárd és folyékony elemeket, valamint a kellemetlen szagokat is begyűjti. A folyadékok víztartalmát tisztítás után újrahasznosítják, a szilárd állagú anyagokat pedig összegyűjtik és összepréselik, majd az út végén a Földre hozzák. Az emberi végtermékeket nagy körültekintéssel kell kezelni, ugyanis ha a bennük lévő mikrobák az űrállomás sajátos viszonyai között elszaporodnak, súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.

Fent, azaz lent - irányok nélkül

Az űrállomáson nincsen fent vagy lent - ennek megfelelően minden falfelületet kihasználhatnak különféle felszerelések tárolására. A gravitáció hiánya sok érdekes következménnyel jár. Az emberi szervezet általában 2-4 nap alatt alkalmazkodik a súlytalansághoz. Ezt követően megszűnik az enyhe rossz érzés, az emésztés, az alvás is normalizálódik, illetve a különböző érzékszervek által adott információkat is jobban tudja értelmezni az agy.

Forrás: NASA

Sandra Magnus a napi edzését végzi az űrállomáson (NASA)

A tartós súlytalanság azonban igénybe is veszi a szervezetet. Gyengülnek az izmok, a kalcium vesztése miatt fokozatosan csökken a csontok sűrűsége. Gravitáció hiányában a gerincoszlop folyamatosan megnyúlt állapotban van, ami hátfájást eredményezhet. A vér könnyebben jut vissza a szívbe a keringési rendszerben, mint a felszíni nehézségi erőtérben - ezért a szívre egyre kevesebb munka hárul, amelynek működése megváltozik, hogy kompenzálja az új helyzetet. A lábba kevesebb vér jut, míg a felsőtestbe több mint a Földön normál, álló testhelyzetben.

Éjszakára kikötözve

Az űrhajósoknak nyolc órát biztosít a napirend az alvásra. Álmatlanságban ritkán szenvednek, a nagy figyelmet igénylő napi munka elfárasztja őket. Természetesen az űrben is álmodnak, és volt, akit már horkoláson kaptak.

ForrA!s: NASA

Paul W. Richards a Zvezda modulban lévő, a falhoz rögzített hálózsák mellett (NASA)

Az alvás kikötözött hálózsákokban történik, amelyek a földiekhez hasonítanak, azonban gyakran laza gumiszalagok futnak bennük, hogy enyhe nyomással nehezedjenek a testre, a takaró keltette földi érzést szimulálva. Hasznos társ a füldugó - az állomás folyamatosan üzemel, ezért halk zúgás állandóan hallatszik, emellett az ISS (időnként ijesztően) recseg is, a hőtágulás és összehúzódás miatt.

Munka és pihenés egyaránt beosztva

Az űrállomás fedélzetén végzett munkában nemcsak tudományos, illetve technikai kísérletek szerepelnek. Jelentős időt tesz ki az ISS folyamatos üzemeltetése és rendszeres ellenőrzése.

ForrA!s: NASA

Charles O. Hobaugh űrséta előtt ellenőrzi a légzsilipet (NASA)

A kikapcsolódásról is gondoskodnak az űrben, az űrhajósoknak időnként pihenniük "kell", hogy később ismét jól menjen a munka. Az egyik leggyakoribb szabadidős tevékenység egyszerűen a Föld figyelése az ablakokon keresztül, de az idő eltöltését könyvek, filmek, társasjátékok segítik - órákat fordítanak emellett a szeretteikkel és diákokkal végzett rádióbeszélgetésekre a fedélzeten. Utóbbi az Egyesült Államokban szerepel az iskolai tanmenetben is, hogy a nebulók arról álmodozhassanak, egyszer majd ők is eljutnak az űrbe.

Karácson az űrben

Vasárnap startolt a kazahsztáni Bajkonurból egy Szojuz-űrhajó, amely három főt szállít a Nemzetközi Űrállomásra. Timothy J. Creamer, Soichi Noguchi és Oleg Kotov egészíti ki a fent keringő legénységet, akik majd együtt töltik az ünnepeket a Föld körüli pályán.

Forrás: NASA

Karácsony az ISS-en 2007-ben (NASA)

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK