Jöhet az idegen Földek felfedezése

A NASA január 4-i sajtótájékoztatóján bejelentették a Kepler-űrtávcső első eredményeit, öt új Naprendszeren kívüli bolygó, azaz exobolygó felfedezését. Az égitestek a Földnél nagyobbak és csillagukhoz közel keringenek, ezért igen forróak. A NASA közölte: az eddigi eredmények alapján minden esély megvan a Földhöz hasonló bolygók felfedezésére is, mivel a Kepler minden műszere a tervezettnek megfelelően üzemel.

A Kepler-űrtávcső úgynevezett okkultációs módszerrel keresi célpontjait. Ennek lényege, hogy amikor egy exobolygó a Földről nézve elhalad saját csillaga előtt, akkor kitakarja korongjának egy kis részét, és ezzel csökken a csillag általunk megfigyelt fényessége. A Kepler ilyen rövid halványodásokat keres a megfigyelt csillagok sugárzásában.

A most felfedezett Kepler 4b, 5b, 6b, 7b és 8b jellel ellátott égitestek az ún. forró Jupiterek csoportjába tartoznak, és csillagukhoz rendkívül közel mozognak. Keringési idejük 3,3 és 4,9 nap közötti, ezért több alkalommal is sikerült megfigyelni, amint elhaladnak a központi égitest előtt. Csillagukhoz közeli helyzetük miatt felszíni hőmérsékletük 1200 és 1600 Celsius-fok között lehet.

A planéták csillaguk előtti elhaladásuk alatt csökkentik annak fényét, ez látható az alsó fénygörbéken, amelyeknél a legnagyobbnak mutatkozó csökkenés is alig 1%-nyi halványodást jelent (NASA).

A NASA január 4-i sajtótájékoztatóján bejelentett eredmények alapján adott a megfelelő pontosság ahhoz, hogy a Kepler Földünkhöz hasonló égitesteket találjon Naphoz hasonló csillagok körül. Ezek biztos kimutatásához azonban több idő kell, mint ami az űreszköz 2009. márciusi startja óta eddig eltelt. A miénkhez hasonló planéták közel egy földi évenként haladhatnak el csillaguk előtt, így az űrtávcső 2012-ig tervezett üzemelése alatt három ilyen fedés is megfigyelhető lenne egy-egy égitest esetében, ami elég a biztos azonosításhoz. Az eddigi eredmények alapján az ehhez szükséges mérési pontosságra képes a rendszer.

Az öt újonnan talált exobolygó, valamint a Jupiter és a Föld mérete (NASA)

A Kepler által rögzített pontos adatok a csillagok rezgéseinek és ezen keresztül belső szerkezetének vizsgálatában is sokat segítenek. A csillagok átmérőit is sokkal pontosabban sikerül a Kepler adatai alapján meghatározni, mint korábban. Ennek alapján a csillag előtt átvonuló bolygó mérete is pontosabban megbecsülhető. Ha ezt az adatot a csillagra kifejtett gravitációs hatásból számított bolygótömeggel összevetjük, pontosabb sűrűségadatot kapunk. Utóbbi végül az exobolygó belső felépítésének meghatározásában segít - például annak megállapításában, hogy anyaga a Földhöz hasonló kőzetekből áll-e.

 

 

A Kepler-űrtávcső bolygókeresési technikája (NASA)

Magyar exobolygó-kutatók

A Naprendszeren kívüli planéták keresésében és megismerésében Magyaroszág is kiveszi a részét. A Bakos Gáspár által vezetett, exobolygókat kereső amerikai-magyar HATnet program nemrég azonosította a 11. Naprendszeren kívüli planétáját. A magyar ötlet alapján készült távirányítású robotteleszkóp-rendszer műszereit Magyarországon tervezte és építette Sári Pál, Papp István és Lázár József (Magyar Csillagászati Egyesület) Bakos Gaspár (korábban MTA KTM CSKI, ma Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) vezetésével. A programban fontos szerepet játszik még Kovács Géza (MTA KTM CSKI), aki a tranzitkereső szoftvereket fejleszti. A Lendület Fiatal Kutatói Program keretében Kiss László (MTA KTM CSKI) indított az exobolygók megismerését célzó munkát idén Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.