Kiolvadt a Phoenix a Marson - kép

Tavaszodik a Marson 2008-ban landolt, majd öt hónap után elhallgatott Phoenix-űrszonda leszállóhelyén. Bár elhanyagolható annak esélye, hogy az erősödő napsugaraktól feléled a berendezés, a földi irányítók figyelik az űreszközt, hátha életjelet küld magáról.

 

A szakemberek szerint is kilátástalan a dolog, mégis megpróbálják felvenni a kapcsolatot a Phoenix-űrszondával, amely a Mars északi sarkvidéki területén áll a felszínen. Az űreszköz 2008. május 25-én landolt a bolygón, és a tervezett háromhónapos élettartamát majdnem kétszeresen túlteljesítve üzemelt sikeresen.

Az egyre alacsonyabbról sütő Nap és a gyorsan süllyedő őszi hőmérséklet miatt 2008. november 10-én beszüntette működését, és több életjelet nem adott magáról. Berendezéseit nem is tervezték arra, hogy kibírja a Mars hosszú és igen hideg, alkalmanként -100 Celsius-foknál is alacsonyabb téli hőmérsékletét. Ezért nagyon kicsi az esély rá, hogy megfelelő állapotban élte túl a hosszú fagyos időszakot. Ám ha a napelemtáblák elegendő energiát szolgáltatnak a számítógépnek, a szonda elvileg "felébredhet" - és az erre az esetre beépített protokoll szerint időnként megpróbál bolygónkkal kommunikálni.

A földi irányítók utasításainak megfelelően a vörös bolygó körül keringő Mars Odyssey-űrszonda 2010. január 18-án kezd a Phoenix esetleges rádiójelei után kutatni, és alkalmanként a szonda felé aktívan is üzenetet sugároz. Jelenleg közel annyi napfény éri a szondát, amennyi elhallgatása idején, a helyi ősszel eljutott hozzá. Ekkor csillagunk minden marsi nap folyamán mintegy 17 órát volt a horizont felett.

Az alábbi felvételt a Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda rögzítette a Phoenixről, amelyen a poligonok (a talaj fagyásos alakzatai) által szabdalt táj és maga a szonda is látszik. A tavaszi melegedés nyomán egyre kevesebb területet borít a szén-dioxidból álló jégtakaró. Ez a réteg a tél idején maximálisan mintegy 30 centiméter vastagságban fedte a berendezést.

A Phoenix a részben még jéggel borított felszínen, a Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda felvételén. A kép eredeti változata a NASA honlapján érhető el (NASA, JPL, UA)

A Pheonix eredményei

A szonda legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy helyszíni vizsgálatokkal első alkalommal igazolta: valóban vízjég van néhány centiméter mélyen a felszín alatt. A Phoenix egy poligonális repedésekkel szabdalt tájon landolt, amely a vörös bolygó millió éves időskálájú éghajlati változásainak nyomait őrzi. Megfigyelési alapján a marstsalajban akadnak kellemetlen kemikáliák, de azok nem feltétlen akadályoznák az élet jelenlétét. A szonda vizsgálatai alapján a Mars felszínén fagyáspontot csökkentő sók, közöttük a perklorátok révén alkalmanként napjainkban is előfordulhat folyékony víz - pontosabban sűrű sóoldat. Az elmúlt néhány millió évben a jelenleginél is kedvezőbb körülmények uralkodhattak a sarkvidéken, ahol mikroszkopikus méretskálán, de a mainál nagyobb mennyiségben is megjelenhetett a folyékony víz. A helyi ősz folyamán pedig havazást figyelt meg a Phoenix, első alkalommal a vörös bolygón.

 

A Phoenix és a marsi élet lehetősége (NASA)