Földközelben jár a Mars a héten

Apró vörös fénypont, amely este magasra emelkedik az égen - ez a Mars a következő napokban. A bolygó északi féltekéjén jelenleg nyár van, és tiszta légkörén keresztül a vízjégsapka kivehető a felszínen: ezzel a látvánnyal szolgál távcsőben a vörös bolygó, amely a napokban jár a Föld közelében.

Éder Iván webkamerás felvétele a Marsról 2008-ból

A Föld és a Mars is a Nap körül kering, és folyamatosan változik a két égitest egymástól mért távolsága. Közel kétévente Földünk "leelőzi" a vörös bolygót, és közel kerül hozzá.

Legnagyobb földközelségekor a Mars "mindössze" 56 millió kilométeres távolságban van, erre azonban ritkán kerül sor. Idén január 27-én lesz a legközelebb hozzánk, mintegy 99 millió kilométerre (ez közel kétharmada a Föld és a Nap közötti távolságnak). A Mars északi féltekéjén nyár van, ezért ott a hőmérséklet délben -40 Celsius-fok köré emelkedig. Ez a bolygó pormentes és nedves időszaka: porvihar alig fordul elő, viszont a légkör az északi pólussapkáról elszublimáló vízjég miatt vízgőzben viszonylag dús.

A következő napokban a Mars sárgás, csillagszerű pontként, késő éjszaka emelkedik magasra az égen. Ebben az időszakban közel déli irányban, nagyjából a látóhatár és az égbolt tetőpontja között "félúton" azonosítható. Távcsővel figyelve rozsdavörös színét, korongja peremét elhomályosító légkörét és északi jégsapkáját is megpillanthatjuk. A marsközelség idején a budapesti érdeklődőket derült idő esetén távcsöves megfigyelésére a Polaris Csillagvizsgáló várja kedd, csütörtök és szombat este 20 órától.

Dűnék a Marson

Az alábbiakban néhány friss, látványos felvételt mutatunk be a Marson gyakori homokdűnékről. A felvételeket a Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda (MRO) HiRISE kamerája rögzítette, amely 25 centiméteres részleteket is képes megörökíteni a bolygón.

Az első felvételen a bolygó északi sarkvidékén lévő keskeny és hosszúkás dűnék vonulata látható a néhol kibukkanó meredek és érdes felszínű szirtek között. A kép színezése csak közelíti a valódit, valamivel kékebb annál, mint ahogy azt az emberi szem látná a magasból vagy a bolygó felszínén állva a színeket.

Homokdűnék egy közel 80 kilométer átmérőjű kráterben (NASA, JPL, UA)

A második képen szintén az északi sarkvidéki jégsapka közelében mutatkozó dűnékből néhány figyelhető meg. A barkánoknak nevezett dűnék bazaltos kőzetek mállásával keletkezett sötét homokszemekből állnak. A szél főleg a bolygó múltjában mozgatta őket, feltehetőleg akkor, amikor az éghajlat változásával kapcsolatban sűrűbb volt a légkör, és könnyebben tudta felkapni a felszíni anyagot.

Barkán típusú homokdűnék a Mars északi sarkvidékén (NASA, JPL, UA)