Vége a nagy űrálmoknak

2010.02.01. 20:44

Űrállomást és magánűrhajókat a holdutazás helyett! Ez Barack Obama amerikai elnök legfontosabb javaslata a NASA jövőbeli fejlesztéseire vonatkozóan. Az amerikai kormány hétfőn közzétett költségvetési terve szerint az újabb holdutazások és a holdbázis előkészítésére nem költhet többet a NASA. A javaslattal szemben komoly ellenállás várható a kongresszusban, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy új korszak kezdődik az USA űrhajózásában.

Barack Obama amerikai elnök hétfőn közzétett költségvetési javaslata szerint a NASA 2011-re 19 milliárd dollárt kapna, de azt nem költhetné el a korábbi tervek szerint. Nem költhetne a nagyszabású Constellation Programra, vagyis az Ares-hordozórakéták, az Orion-űrhajó és az Altair-holdkomp fejlesztésére. Ezek az űreszközök biztosítanák az Egyesült Államok - és az egész emberiség - visszatérését a Holdra. Az elnök a tervben az Augustine Bizottság 2009-es jelentésére hivatkozott, amelyet a NASA tevékenységéről, benne a Constellation Program végrehajtásáról készített egy független szakértői csoport. A jelentés szerint a program jelentős csúszásban van, és még nagyobb ráfordítással sem tudná reális eséllyel visszajuttatni az embert a Holdra 2028-2030 előtt. Mindezek mellett a Nemzetközi Űrállomás fenntartása túl nagy terhet róna a NASA-ra, illetve a költségvetésre. Az elnöki bejelentés szerint az emberes holdutazástól függetlenül, egyéb módszerek, főleg űrszondás programok segítségével kell az amerikai polgárok figyelmét a távolabbi jövőben végrehajtandó emberes marsutazás felé fordítani.

A NASA-nak előirányzott fő célok a következők: új technológiák kifejlesztése a világűr elérésére, robotfelderítő küldetések a Naprendszerben, hajtóművek és nagy teljesítményű rakéták, valamint a Kennedy Űrközpont fejlesztése; nem állami vállalatok által fejlesztett űrrepülések megvalósítása, a Nemzetközi Űrállomás fokozott kihasználása; Földmonitorozás, például az éghajlatváltozás megfigyelésének fejlesztése.

Forrás: NASA

Egyelőre nem lesz bázis a Holdon, maradnak az ehhez hasonló rajzok. Pedig tavaly már a vizet is megtalálták

Érdekes, hogy az új tervek között szerepel a nagy teljesítményű és modern hajtóművek fejlesztése, amelyhez hasonlók talán az Ares-V esetében is készültek volna - de ezúttal a hangsúly a költséghatékony jellegen és az új technológiák fejlesztésén van. Mindezek mellett az új terv kiemelten kezeli a magáncélú űrhajózást: a következő öt évben plusz 6 milliárd dollárt fordíthat a NASA a magánűrhajók, azaz a nem állami cégek által fejlesztett, emberek szállítására alkalmas űreszközök fejlesztésének támogatására. A NASA hétfő délután kiadott állásfoglalása szerint igyekszik zökkementessé tenni az az új helyzetbe való átmenetet.

Úttörő tervek tegnap - üzleti célok holnap

Az emberes holdutazás a hidegháborús években az űrkutatás fő hajtóerejét adta, az ekkor történt technológiai fejlesztések alapozták meg az USA űrhajózását. Vitathatatlan, hogy a holdraszállás történelmi szempontból is kiemelkedő esemény volt, amelyet sokan szeretnének megismételni, de már konkrétabb távlati tervekkel. A George W. Bush volt amerikai elnök által 2004-ben bejelentett Constellation Program fő céljai állandó bázis létesítése a Holdon, majd innen indulva a Mars meghódítása, vagyis az első embernek egy másik bolygóra lépése.

Az Apollo-programhoz hasonlóan a Constellation Program is hatalmas húzóerőt jelentene az űrkutatásban: egy emberes űrhajózási program olyan hosszú távú befektetésnek tekinthető, amely temérdek egyéb területen hasznosítható felismerést és technológiát hoz létre. Nem kevésbé fontos szempont a nagy felfedezések folytatása.

Forrás: AFPA jelenlegi elnök, Barack Obama azonban nem osztja elődjének jövőképét az űrhajózással kapcsolatban. "Obama egyrészt más típusú, sokkal racionálisabb embernek látszik, ellentétben a tömegeket lelkesíteni próbáló elődeivel, akik szívesen kerültek volna be egy fontos űrprogram elindításával a történelembe. Emellett a gazdasági válság miatt népszerűtlen intézkedés lenne, ha sok pénzt költenének távoli célokra, miközben nem oldják meg a hétköznapi problémákat. Ugyanakkor az is igaz, hogy az amerikaiak szeretik a távlati jövőképet, a magasztos célokat, a befolyásos üzletemberek körében pedig fontos szempont, hogy a program munkaalkalmat adjon vállalataiknak" - mondja Almár Iván űrkutató-csillagász.

A becslések alapján a Constellation Programra eddig közel 9 milliárd dollárt költött a NASA, ezen belül 3,5 milliárdot az Ares-I hordozórakéta, 3,7 milliárdot pedig az Orion-űrhajó fejlesztésére.

Űrállomás legalább 2020-ig

Az Obama által javasolt új stratégia egyik fontos eleme a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működésének meghosszabbítása. Ez logikus és nagyon fontos lépés, hiszen az Egyesült Államok űrhajózással kapcsolatos legfontosabb vállalása más országok felé az űrállomás létrehozása és fenntartása. Ez gyakorlatilag csak most készült el, és ennek megfelelően a külföldi partnerek (elsősorban Európa, Japán és Oroszország) jelenleg kezdik csak kihasználni tudományos és műszaki fejlesztési célokra. Jogosan várják el tehát a NASA-tól, hogy továbbra is fenntartsa azt - ami jelentős anyagi terheket von maga után. Ugyanakkor régóta látszik már, hogy az ISS fenntartása a Constellation Program megvalósítása mellett, a hordozórakéták kifejlesztésével együtt túlságosan nagy terhet jelentene a NASA számára, azaz többletköltséget jelentene az állam számára.

Egy másik probléma, hogy az űrállomást kiszolgáló fő hordozóeszközök, az űrrepülőgépek idén fejezik be működésüket: rövidesen kivonják őket a forgalomból (a flotta nyugdíjazása előtt még öt repülést terveznek, a legközelebbi február 7-én esedékes, amikor az Endeavour indul az űrbe).

Forrás: STS-128, NASA

Gyökeres változás: magánszektor az űrhajózásban

Hogyan lehetne kiszolgálni a Nemzetközi Űrállomást új űrhajó nélkül? Barack Obama javaslatának másik fontos eleme, hogy a magánszektort az eddigieknél sokkal intenzívebben vonná be az űrhajózásba. Ennek keretében a magánűrhajók fontos szerepet játszanának az űrállomás ellátásában - ideális esetben egészen 2020-ig. A NASA eddigi fennállása során azonban az emberes űrrepülés mindig állami privilégium volt, amely főleg a hidegháborús években fontos politikai eszközként is jelentkezett. A "magánűrhajózás" megteremtése precedens nélküli esemény lenne - lehetőségéről ezért eltérő vélemények láttak eddig napvilágot. Michael Griffin, a NASA korábbi vezetője szerint a Constellation Program leállításával az Egyesült Államok elveszíti vezető szerepét a világűr meghódításában.

A magánkézbe kerülő űrhajózással egyesek szerint csökkenhet az üzemeltetés biztonsága, illetve ez sok munkahely megszűnését is jelenti majd. Mike Gold, a turistacélú űrállomásokat fejlesztő Bigelow cég egyik vezetője szerint viszont a magánszektort már rég be kellett volna vonni az emberes űrhajózásba. Az üzleti életben lévő verseny ugyanis már hatékonyabb eszközök fejlesztését eredményezte volna. A valóságban már eddig is sokszor dolgoztak alvállalkozóként egyes cégek a NASA-nak. Az űrrepülőgépek fejlesztéséből például a Rockwell International szakemberei is kivették a részüket - de a piac mindig kormányzatilag irányított volt, és a NASA koordinálta a külső cégek munkáját.

"A NASA és az űrhajózás új, eddig ismeretlen területre juthat. Napjainkig ugyanis a magánszektor nem volt önálló tényező az emberes űrrepülések területén. Ez gyökeresen új helyzetet eredményezne, hiszen semmiféle magánvállalkozás nem épített még olyan eszközt - hordozórakétát, űrhajót -, amely bebizonyította volna, hogy képes embereket Föld körüli pályára juttatni - mondja Almár.

Forrás: Space-X

A Dragon magánűrhajó az űrállomásnál (rajz)

Egylőre valóban nincsenek ilyen űreszközök, bár a fejlesztések nagy lendületet kaphatnak, ha Obama javaslata átmegy, és a NASA is beszáll ezekbe a programokba. "A legfejlettebb most a Dragon nevű magánfejlesztésű űrhajó. A fejlesztést végző Space-X cég nem csak űrhajót, de hordozórakétát is készít hozzá. A korábbi, Fancon-1 jelű rakéta már több kísérleti repülést is végrehajtott, igaz háromszor fel is robbant a start után. Azóta elkészült nagyobb változata is, a Falcon-9. Ez több újrahasználható elemet is tartalmaz, és jelenleg a floridai űrközpontban várakozik a kísérleti indításra" - mondja Horváth András űrkutató.

Nagy vita várható

Forrás: AFP
Az Orion űrhajó kabinját tesztelik

"Ez egy javaslat, amin a kongresszus változtat, azt elküldi a szenátusnak, onnan visszakerül a kongresszushoz, esetleg ez többször megismétlődik, majd végül az elnöknek is jóvá kell hagynia. Valószínűleg nem megy könnyen át Obama javaslata, kompromisszumok és tárgyalások lesznek, a végső döntésig hosszú hetek, hónapok telhetnek el. A kongresszusban ülő képviselők a saját államuk gazdasági érdekeit is figyelembe veszik, és nem mindig a pártjuk álláspontja szerint szavaznak. Ennek megfelelően azok, akiknek a területén lévő vállalatokat komoly veszteség érné egy ilyen váltással feltehetőleg nem támogatják majd, illetve módosításokat próbálnak elérni" - mondja Almár Iván. Ha azonban a javaslat törvényerőre emelkedik, a NASA-nak a törvényben megjelent költségvetés szerint kell felhasználnia az összeget.

"Mindezek mellett az emberes űrhajózást nem szabad összetéveszteni az űrkutatással, köztük a különböző űrszondákkal végzett munkával és az űrtávcsövek megfigyelésével. Utóbbiak számtalan területen bizonyították már eddig is, hogy távirányítással, vagy automata üzemmódnak temérdek hasznos ismeret nyerhető. Az új irányvonal ezeket a robotokat, űrteleszkópokat korábbiakhoz hasonló jelleggel továbbra is támogatja. Ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy az emberes űrrepülés az, amely a legtöbb embernek a legizgalmasabb terület, és ez a témakör adta a legtöbb más területeken is hasznosítható felfedezést" - mondja Almár.

Aktívabb Európa

Az USA bizonytalankodása közben az Európai Unió is keresi űrkutatásának, űrpolitikájának helyét, jövőjét. 2009. október 23-án Prágában ültek össze a tagállamok (továbbá Svájc és Norvégia) űrtevékenységért felelős miniszterei (illetve megbízottaik), hogy véleményt nyilvánítsanak az EU jövőbeli űrtevékenységének fő célpontjairól. A fókuszban a Nemzetközi Űrállomáson való munka, illetve a Föld körüli pályán kívüli felfedezések ("space exploration", jellemzően a Hold és a Mars kutatásában való részvétel) voltak, utóbbi robotos és emberes küldetés megközelítésében is.

A prágai konferencián több mint száz fő vett részt, az európai országok képviselői mellett jelen voltak a nemzetközi partnerek - az USA (NASA), Oroszország, India, Izrael, Japán és Kanada küldöttei is. Kína nem volt a meghívottak között. Magyarországot dr. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke képviselte.

ForrA!s: [origo]Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója az [origo]-nak korábban elmondta: a tematikus miniszteri szintű találkozó az első volt a maga nemében az európai űrkutatásban. Elindult egy olyan folyamat, amelynek során az EU - az Európai Űrügynökséggel, az ESA-val közösen - kidolgozza a fő kutatási célokat (és meghatározza ezek prioritását), a robotos és emberes küldetések ütemterveit, meghatározza a végrehajtási és finanszírozási módokat (fontos cél például, hogy a következő 7 éves EU-pénzügyi terv már az űrtevékenység költségeit magában foglalva készüljön el).

A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban az a javaslat merült fel a leghatározottabban, hogy ennek alapja a Nemzetközi Űrállomásnál kidolgozott együttműködés legyen, de az USA-val való kooperációt illetően még sok a bizonytalanság, hiszen először ki kell derülnie, mire kap felhatalmazást és támogatást a NASA. Ezután lehet csak érdemben tárgyalni egy lehetséges együttműködésről.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK