Az Androméda-köd, ahogy még nem láttuk: közölték az új űrtávcső első fotóit

Csillagok kék, porfelhők vörös színnel - röntgenfelvételhez hasonlóan lát a nemrég Föld körüli pályára állt WISE-űrszonda égi célpontjai belsejébe. Az új űrtávcső főleg hűvös égitestekre vadászik, és most közölt első felvételei látványosan bizonyítják tökéletes működését.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, 2009. december 14-én startolt a NASA új űrtávcsöve, a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer). Az infravörös tartományban üzemelő műszer fő célpontjai hűvös égitestek: kisbolygók, barna törpék, porburokban rejtőző születő csillagok és egyéb egzotikus égitestek.

A NASA szerdán közölt információi szerint az űreszköz tökéletesen üzemel, és nyilvánosságra hozták első felvételeit is - az alábbiakban ezekből a képekből válogatunk. Mivel a WISE infravörös felvételeket készít, a képek színezése nem fedi az optikai megjelenést. A fotókon a forró térségeket általában kékes, míg a hidegeket vöröses árnyalat jelzi.

Az első felvétel a Naprendszer egyik égitestéről, a C/2007 Q3 jelű üstökösről készült 2010. január 10-én. Jól látható, hogy a kométa sokkal hűvösebb, mint a nála lényegesen forróbb és kékes színnel jelzett csillagok.

A C/2007 Q3 jelű üstökös (NASA, JPL-Caltech, UCLA)

A második felvétel az NGC 3603 jelű csillaghalmaz környezetét mutatja, amely egy aktív csillagkeletkezési régió. A térségben számtalan új égitest található, illetve születik jelenleg is, közülül sokat sűrű por- és gázfelhő burkol. A ködösség centrumában lévő halmaz kinagyított optikai képe balra látható, amelyet még a Hubble-űrtácső készített.

Az NGC 3606 jelű csillaghalmaz körüli ködösség (NASA/JPL-Caltech/UCLA, STScI/MPIA/UH/UI)

Az alábbi képen az Androméda-galaxis csillagai láthatók, amelyeket kékes árnyalat jelez. A csillagváros fősíkjának balra fent lévő része kissé elnyúlt, amelyet egy közelben elhaladó szomszéd galaxis gravitációs tere torzíthatott el.

Az Androméda-galaxis idős csillagai (NASA, JPL-Caltech, WISE)

A következő képen szintén az Androméda-galaxis látszik, de itt a korongjában lévő poranyag figyelhető meg. A megfelelő hullámhosszú sugárzás kiválasztásával az aktív csillagkeletkezési régiók térképezhetők fel a galaxisban, ahol a fiatal égitestek felforrósítják a poranyagot (amely egyben a spirálkarok szerkezetét is kirajzolja).

Az Androméda-galaxis fiatal, születő csillagait övező porfelhők (NASA, JPL-Caltech, UCLA)

A tőlünk 60 millió fényév távolságban lévő Fornax-galaxishalmaz figyelhető meg a következő felvételen. Legnagyobb tagja az elliptikus NGC 1399 jelű csillagváros, amely a kép középső részén azonosítható. A felvétel legfeltűnőbb objektuma mégis a jobbra lent látható NGC 1365, amelynek spirális szerkezetét a jelenleg is zajló csillagkeltkezés rajzolja ki.

A Fornax galaxishalmaz képe (NASA, JPL-Caltech, UCLA)