Kell-e öntözni a veteményt? Milyen termés várható? Mennyire lesz nedves a következő hét? Az ehhez hasonló, a mezőgazdaságnak is fontos kérdésekre a világűrből is egyre pontosabb válaszokat kaphatunk. Az Európai Űrügynökség új műholdjának feladata a talajok nedvességtartalmának és a világtenger sótartalmának felmérése, a Föld teljes felszínén.

Fantáziarajz az SMOS műholdról (ESA)
Egész kontinensek talajnedvességét és annak térbeli, időbeli változását követi egy új európai műhold. A 2009. november 8-án felbocsátott SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity, talajnedvesség és tengeri sótartalom) nevű szonda megkezdte az adatgyűjtést. Ezek az adatok a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, az időjárás előrejelzésében és az éghajat modellezésében egyaránt fontosak lesznek.
Az űreszköz feladata a talajok nedvességtartalmának és a világtenger sótartalmának a felmérése, Földünk teljes felszínén. A földfelszín felett 758 kilométer magasan keringő, 658 kilogrammos műhold bolygónk sugárzását elemzi, 1,2 másodpercenként készítve egy-egy felvételt. Mérései alapján 35 és 50 kilométer közötti felbontással, 4%-os pontossággal lehet megbecsülni az egyes szárazföldi területek nedvességtartalmát a talaj felső néhány centiméteres rétegében, a napi változást figyelve pedig a mélyebben jellemző nedvességtartalomra is következtetni tudnak majd.
Az elmúlt négyhónapos időszak során a műszerek kalibrálása és a feldolgozási módszerek fejlesztése révén megszülettek az első részletes eredmények. A bevezető időszak áprilisig tart, ezt követően indul meg a célirányos mérés.

Talajnedvességi térkép Skandináviáról (ESA)

Ausztráliában kirajzolódnak a száraz kontinens belsejében lévő tavak (ESA)
Az eredmények segítségével jobban megérthetjük bolygónk globális vízkörzését, és ezek alapján pontosítható az időjárás-előrejelzés, valamint növekedhet az éghajlati modellek megbízhatósága. Az első négy hónap mérései alapján a szonda tökéletesen üzemel, és az adatok ideálisak a talaj nedvességtartalmának, illetve az óceán sótartalmának becsléséhez. Jelenleg földfelszíni és légi mérési eredményekkel egyeztetik az űrből nyert adatokat, hogy minél biztosabbak legyenek az értékek.
Animáció az SMOS műhold működéséről (ESA)
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.