Merre tartson a NASA?

A NASA szerint az emberes marsutazás a fő cél, ez azonban igen távoli, és Barack Obama amerikai elnök új tervei között nem szerepel hangsúlyosan. Kisebb lépések és közelebbi célok is kellenének, amelyek hiányában az amerikai űrhajózás elveszítheti erejét és nemzetközi  vezető helyzetét. A NASA jövőjéről élénk vita kezdődött.

 

Charles Bolden: A NASA fő célja az emberes marsutazás

Megindult a vita az amerikai emberes űrprogramot "befékező" Barack Obama amerikai elnök döntése után a NASA és az amerikai űrrepülés jövőjéről. Mint az várható volt, az éles váltásnak sok ellenzője van, akik eltérően látják a jelenlegi helyzetet.

Nemrég az amerikai kongresszusban a szenátorok és a NASA vezetői is elmondták a véleményüket, amelyet több ismert személyiség, elsősorban űrhajósok kommentáltak. A legfontosabb problémaként azt említették, hogy a NASA-nak jelenleg nincs olyan kiemelt célpontja, amely felé törekedne, és energiáit fókuszálná. Több szenátor is hangot adott a véleményének, hogy konkrét célpontok és határidők hiányában nem várható komoly előrelépés. Az új, célirányos fejlesztések elmaradása pedig a csúcstechnológia fejlődésében okozhat hátrányt, amely végül az egész gazdaságot befolyásolhatja.

Néhányan idő- és pénzpocsékolásnak tartják, ha egy olyan nagy és gazdaságilag befolyásos szervezet, mint a NASA különösebb cél nélkül sodródik. Nemcsak végcél, népszerű kifejezéssel élve vízió kell, hanem kisebb részcélok, mérföldkövek is egy jól kijelölt útvonalon.

Charles Bolden, a NASA vezetője és egykori űrhajós szerint a NASA-nak pontos végcélja van, ami az emberes marsutazás. A probléma abból adódik, hogy az ehhez szükséges tudás és technológia egyelőre nincs meg. Pedig elméletileg sok új lehetőség volna, amelyek könnyebbé és lényegesen gyorsabbá is tennék az expedíciót. Ezek között említhetők új meghajtási módok, az üzemanyagok űrbeli raktározásának kidolgozása, felfújható modulok létrehozása, az űrorvostan, a sugárzások elleni védelem fejlesztése. Mindezek megalkotásán kellene fáradoznia jelenleg az űrügynökségnek.

Potenciális célpontok a NASA következő időszakára: a Hold megkerülése, leszállás a Holdon, a Lagrange-pontok meglátogatása (sajátos gravitációs helyzetű pontok a Föld-Hold, illetve a Föld-Nap rendszerben), egy földközeli kisbolygó meglátogatása, keringés a Mars körül, leszállás a Mars valamelyik holdján vagy leszállás a Marson. Utóbbi lenne a végső cél, de annak eléréséhez praktikus volna, ha kisebb és könnyebben elérhető célokat is kitűznének (NASA)

A részcélok és a Mars felé vezető mérföldkövek kijelölése nem csak a fejlesztési irányvonalak fókuszálásának hiánya miatt probléma. Ha nincsenek ilyen konkrét feladatok, a mérnökök idővel más ágazatokba fognak átmenni, ahol nagyobb szükség van rájuk. Ez az űrrepülőgép flotta nyugdíjazása miatt hamarosan meg is kezdődhet - ezzel pedig jelentősen csökken a NASA szellemi potenciálja, ami lassítaná az emberes űrrepülés fejlődését.

Bár a NASA részéről az emberes marsutazás mint fő cél hangzott el, Barack Obama változatában ez már nem ilyen egyértelmű. A jövő irányvonalát illetően végső döntés egyelőre nincsen, Obama ajánlását még nem hagyták jóvá, és változtatások is lehetségesek - a kövekező hetekben hónapokban folytatódnak a megbeszélések. Ezek keretében az elnök áprilisban külön megbeszélést tart űrhajózási szakértőkkel Floridában. Az Obama-féle új irányvonalban az űrállomásnak kiemelt szerep jut. Ehhez kapcsolódóan az elmúlt napokban Japánban tartott megbeszélésen a program tagországai kijelentették, hogy megfelelő fejlesztés esetén az űrállomás akár 2028-ig, az első modul felbocsátásának 30. évfordulójáig is működhet.

Gyorsabb űrhajók magánfejlesztésből?

Az Obama-döntés nyomán egyre több magáncégről hallani, amelyek új űreszközöket fejlesztenének. Ezek között említhető a Franklin Chang-Diaz korábbi űrhajós és fizikus, a Michigan Institute of Technology munkatársának vezetésével kidolgozott javaslat. Egy új ötletet alapján a kutatók azt állítják, hogy a Földről a Marsig tartó utazás több hónapról hetekre rövidíthető.

A VSIMR (Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket, azaz Változtatható Impulzussűrűségű Mágnesplazma Rakéta) névre keresztelt meghajtási módszer nem a hagyományos, kémiai alapú rakétahajtóművekben látja a jövőt. A technológia elektromos energiát használva alakítaná millió Celsius-fokos plazmává az üzemanyagként használt hidrogént, és mágneses térrel irányítva áramoltatná ki sokkal nagyobb sebességgel, mint a mai kémiai rakéták - ezzel pedig nagyobb hajtóerőt biztosítana.

A módszer révén közel 55 kilométer/másodperc sebességgel lehetne a Földről a Holdhoz eljutni, a Marshoz pedig mindössze közel 39 napra csökkenne az utazási idő. Utóbbi hatalmas előrelépés lenne: az emberes marsutazás egyik fő problémája, hogy vagy csak néhány hetet, vagy több mint egy évet kellene a bolygón tölteni. A gyorsabb oda- és visszautazás révén azonban erősen csökkenne ez az időbeli kötöttség. Ugyanakkor a meghajtás sok energiát igényel, amelyet feltehetőleg csak nukleáris erőforrás tud kielégíteni - ezen a téren pedig még kevés a tapasztalat.

Nem kell 600 millió tonna holdi jég a NASA-nak

A Hold fontos lépcsőfok a Mars felé vezető úton. A napokban radarmérések is megerősítették meg a 2009-es nagy felfedezést: valóban sok vízjég van kísérőnk sarkvidéki, állandóan sötét aljzatú krátereiben. Míg korábban a déli pólusnál azonosították ezt az anyagot a LCROSS-rendszer becsapódásai révén, ezúttal északon bukkantak a nyomára. Az indiai Chandrayaan-1 műhold fedélzetén lévő amerikai radarberendezés kísérőnk sarkvidéki területeit tanulmányozta 2008-ban és 2009-ben. A Mini-SAR rövidítéssel ellátott műszert a NASA készítette, és egy nemzetközi együttműködés keretében helyezte el az űrszondán.

A méréseik alapján mintegy 600 millió tonnányi vízjég lehet kísérőnk északi sarkvidékén, amelyek több mint 40 darab, 1 és 15 kilométer közötti átmérőjű kráterben találhatók. A belőlük nyerhető komponensek bőséges alapanyagként szolgálhatnának az emberes holdbázisoknak, üzemanyagot, oxigént és ivóvízet biztosítva. Bár a sarkvidéki vízjég létezésének újabb megerősítése fontos az emberes holdutazás szempontjából, Obama javaslata értelmében a NASA nem tervezi a visszatérést kísérőnkre.

 

 

A holdutazás terve az új típusú rakétával

Űrállomás vagy holdraszállás? Rovatunk olvasói szavaztak

Obama javaslatára átmenetileg leállították a NASA Constellation Programját, vagyis a holdutazás és a holdbázisok finanszírozását. Ön mit gondol Obama javaslatáról?

• Fontosabb lett volna a Holdra való visszatérés  1513    38,2 %
• Fontosabb az űrállomás működtetése  2447    61,8 %
• Összesen:  3960 szavazat

Leállították az új rakéta tesztjét

Mint arról korábban beszámoltunk, Obama javaslata alapján a magánszektor lényeges szerepet kapna az emberes űrrepülés eszközeinek fejlesztésében. A Space-X nevű amerikai cég készíti a Dragon nevű űrhajót és az azt felbocsátó Falcon hordozórakétát. Utóbbinak egy tesztpéldányát néhány napja akarták kipróbálni, amikor hajtóanyaggal feltöltött állapotban a starthelyen tesztelték volna a hajtóművet.

A kísérletet azonban a hajtómű begyújtása előtt mindössze két másodperccel le kellett állítani, mert a kamerák a rakéta aljánál füstöt és lángot jeleztek. Mindez feltehetőleg az üzemanyagként szolgáló folyékony oxigén és kerozin égésétől keletkezett; a probléma pontos okát még nem hozták nyilvánosságra.

Fantáziarajz az űrállomáshoz érkező Dragon űrhajóról (Space-X, NASA)

Rövidesen újabb kísérletet terveznek a Falcon-9 hordozórakétával. A NASA a Space-X céggel 1,9 milliárd dollár értékű szerződést kötött, amelynek értelmében 15 alkalommal fog repülni a rakéta, ezek közül három kísérleti felszállás lesz, majd 12-szer hasznos terhet fog vinni az űrállomás fedélzetére.

Várják az érdeklődőket a bolygótudományi napon

Az ELTE Planetológiai Műhelye és a Magyar Asztronautikai Társaság országos ismeretterjesztő rendezvényt szervez ELTE Bolygótudományi Nap címmel, amelyre a szervezők középiskolai diákokat, egyetemi hallgatókat s minden más érdeklődőt egyaránt várnak. A Naprendszer-kutatás izgalmas felfedezéseit bemutató előadások célja egyrészt a középiskolai diákok érdeklődésének felkeltése a bolygótudomány iránt, másrészt hogy az egyetemi hallgatóság és az érdeklődő nagyközönség bepillantást nyerjen a témakör legújabb eredményeibe.

A részvétel ingyenes. Időpont: 2010. március 19., péntek. Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi Tömb alagsor, Konferencia-terem (-1.75), 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. A program az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 375. évfordulójára emlékező jubileumi rendezvény-sorozat része, s az InfoPark Alapítvány támogatásával kerül megvalósításra. További információk és részletes program itt.