Új krátereket találtak a Földön

Az elmúlt napokban két új kráter felfedezése is napvilágot látott. Az egyik egy sokéves kutatással megalapozott azonosítás, amelynek eredménye magyar közreműködéssel született. Ez az első becsapódásnyom, amit Japánban találtak. A másik pedig egy érdekes, de még bizonytalan felismerés: Afrikában az erdőirtás eredményeként rajzolódott ki egy nagy kráter körvonala.

 

Az afrikai erdőirtás során vált felismerhetővé az az érdekes, kerekded formájú alakzat, amely akár egy ősi, becsapódásos kráter nyoma is lehet Kongó területén, az esőerdőben. A 36-46 kilométer átmérőjű forma az egyik legnagyobb ilyen, amelyet az elmúlt évtizedben felfedeztek bolygónkon.

Az alábbi felvételt az egyik Terra műhold rögzítette, amelyen a világos gomolyfelhők mellett egy kiterjedt, kerekded forma is kirajzolódik. Az alakzatot a vízhálózat futása rajzolja ki, mivel a folyók útvonala a csekély domborzati szintkülönbségekre is érzékeny.

Az Una folyó által gyűrű alakban megkerült, 550 méter magas középső terület 50-60 méterrel emelkedik a folyó vízszintje fölé. Maga a vízfolyás eszerint a feltételezett kráter belső, központi kiemelkedésén kívül és a peremi lejtő tövében, a legmélyebb részen halad.

Az Una folyó által megkerült központi kiemelkedés. A hurok alakban futó folyótól kifelé húzódhat a kárter kiemelkedő pereme (GoogleEarth, Monegato et al. 2010)

A kutatást vezető Giovanni Monegato (University of Padova) és munkatársai szerint lehet, hogy egyéb folyamat hozta létre az alakzatot, de ennek csekély a valószínűsége - mindenesetre a becsapódásos eredet bizonyításához helyszíni vizsgálatok kellenek még. Az alakzat nagynak számít, közel 25 ekkora becsapódásos kráter ismert még bolygónkon, a felfedezés ennek megfelelően fontos lehet. A szakemberek eredményüket az idei Lunar and Planetary Science konferencián poszter segítségével mutatták be.

Első kráter Japánban - magyar közreműködéssel

A földrengéseiről híres Japán geológiailag aktív, fiatal terület, ahol eddig még egyetlen becsapódásos krátert sem találtak. Ezúttal Masao Sakamoto és társai ásványtani vizsgálatok alapján egyértelműen igazolták, hogy az általuk az Akaishi-hegységben több éve vizsgált alakzat egy becsapódásos kráter.

Az immáron Oikeyama kráternek nevezett, 900 méteres forma területéről vett anyagminták alapján sikerült kimutatni a becsapódás pillanatában fellépett nagy nyomás okozta ásványos deformációkat. Az ilyen ásványi deformációk a becsapódások pillanatait kivéve csak atomrobbanások helyszínén lépnek fel, az ott uralkodó hatalmas nyomáson. Az eredmény egy japán-magyar együttműködés keretében született meg.

A kutatásban résztvevő Gucsik Arnold (Savaria Egyetem, TTMK, Általános Természetföldrajzi Tanszék) az [origo]-nak kiemelte, hogy a becsapódásos kráter azonosításában kulcsszerepet játszott a japán kollégákkal együtt, az elmúlt hat évben kifejlesztett eljárás. Ezzel a mikrométeres és nanométeres mérettartományban voltak képesek pontos adatokat szerezni a vizsgált ásványok jellemzőiről. A becsapódás geológiai időskálán mérve nemrég, az utolsó jégkorszakok alatt történhetett.

A legnagyobb földi becsapódásos kráterek:

• Vredefort: Dél-Afrika, 300 kilométeres átmérő, 2 milliárd éves kor
• Sudburty: Kanada, 250 kilométeres átmérő, 1,8 milliárd éves kor
• Chixulub: Mexikó, 170 kilométeres átmérő, 65 millió éves kor
• Popigai: Oroszország, 100 kilométeres átmérő, 36 millió éves kor
• Manicougan: Kanada, 100 kilométeres átmérő, 214 millió éves kor

 

Várják az érdeklődőket a bolygótudományi napon

Az ELTE Planetológiai Műhelye és a Magyar Asztronautikai Társaság országos ismeretterjesztő rendezvényt szervez ELTE Bolygótudományi Nap címmel, amelyre a szervezők középiskolai diákokat, egyetemi hallgatókat s minden más érdeklődőt egyaránt várnak. A Naprendszer-kutatás izgalmas felfedezéseit bemutató előadások célja egyrészt a középiskolai diákok érdeklődésének felkeltése a bolygótudomány iránt, másrészt hogy az egyetemi hallgatóság és az érdeklődő nagyközönség bepillantást nyerjen a témakör legújabb eredményeibe.

A részvétel ingyenes. Időpont: 2010. március 19., péntek. Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi Tömb alagsor, Konferencia-terem (-1.75), 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. A program az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 375. évfordulójára emlékező jubileumi rendezvény-sorozat része, s az InfoPark Alapítvány támogatásával kerül megvalósításra. További információk és részletes program itt. A rendezvényt a www.galileowebcast.hu az interneten élőben közvetíti.