Valóságshow indul a Marsig és vissza

520 napig kell elviselniük egymást azoknak az űrhajósoknak, akik először mennek majd a Marsra. Mindezt viszonylag szűk térben és rengeteg munka, vitalehetőség közepette. Bár a marsutazás reálisan még több évtizednyi távolságban van, az előkészületek már idén nyáron megkezdődnek. A kísérlet pszichológiai részében magyar kutatók is dolgoznak. Nézzen be a földi marsbázisba!

Két francia, egy belga és egy olasz-kolumbiai önkéntes képviseli Európát abban a programban, amelynek célja egy 500 napos Mars-expedíció szimulálása. Belőlük választják ki azt a két személyt, akik három orosz és egy kínai résztvevővel megkezdik képzeletbeli utazásukat a Marsra, közel két évre összezárva egy térben. A szimuláció keretében a vörös bolygóig vezető utat, a leszállást, a felszíni munka egy részét és a hazatérést is végrehajtják, Moszkvában.

A Mars500 elnevezésű kísérlet az eddigi leghosszabb próba lesz az emberes marsutazás részleges szimulálására. Az elnevezés a küldetés tervezett időtartamából adódik: a mai technikai lehetőségek alapján közel 250 napig tartana az út a vörös bolygóig, ezt követően 30 napot töltenének a felszínen az asztronauták, majd 240 nap lenne a visszaút. Mindez összesen 520 nap, amelyből az egyszerűség kedvéért 500 lett a program nevében.

Nézzen be a földi marsbázisba! Képgaléria

A technikai nehézségek mellett egyelőre arról sincsenek pontos ismeretek, miként viselkednek az emberek a tartós bezártság e speciális esetében. Természetesen az utazás során fellépő összes paramétert nem lehet itt a Földön szimulálni, azonban így is sok olyan érdekes információt lehet szerezni, amelyek segítenek majd az igazi marsutazás előkészítésében.

Noha Barack Obama amerikai elnök bejelentése értelmében a Holdra egyelőre nem tér vissza a NASA, az emberes marsutazás továbbra is a végső emberes űrrepülési cél az óceán túlpartján. A "nagy programból" Európa, Oroszország és Kína sem akar kimaradni, sőt amint azt éppen a Mars500 bizonyítja, önálló törekvéseik is lehetnek a jövőben.

A kísérlet helyszíne (ESA, IBMP)

A lakóegység felülnézetből (ESA)

Az első európai legénység tagjai, a belga Jerome Clevers, a francia Arc'hanmael Gaillard és Romain Charles, az olasz-kolumbiai Diego Urbina február végén kezdték meg a felkészülést a moszkvai orvosbiológiai intézetben. Belőlük választanak ki két főt, akik részt vehetnek majd az "éles", nyáron kezdődő kísérletben. Ez lesz az első alkalom, amikor egy emberes marsutazás teljes időtartamát kipróbálják.

Készülődnek a "kísérleti" marsutazók (ESA)

Magyar közreműködés is van

A programban Magyarország is vállalt szerepet. Dr. Balázs László és dr. Ehmann Bea, az MTA Pszichológiai Kutatóintézete munkatársai az [origo]-nak elmondták: a kísérletet végrehajtó orosz intézettel a legénység viselkedésének elemzésében működnek közre. A magyar szakemberek egy speciális módszert tesztelnek: automatizált formában elemzik a legénység és a földi irányítók közötti kommunikációt. "A cél a legénység lelkiállapotának automatizált monitorozása, és hogy a folyamatos adatsor alapján sikerüljön előrejelezni az esetleges közelgő problémákat, halmozódó feszültségeket" - mondta Balázs László, az Űrkutató Csoport vezetője.

Több olyan területen is dolgoznak hazai pszichológusok, amelyek az emberek űrbeli viselkedésével kapcsolatosak. A Nemzetközi Űrállomáson zajló NeuroSpat kísérlet keretében a súlytalanságnak az agyi elektromos jelekre kifejtett hatását tanulmányozzák. Emellett korábban a HungaroMars2008 nevű, magyarok által az USA-ban végrehajtott Mars analógia kísérletben is közreműködtek, mint arról korábban beszámoltunk.

Mars a Földön

Jelenleg két olyan Mars-analógia bázis működik a Földön, ahol a marsfelszíni munka jellemzőit tesztelik. Az USA sivatagos területén található sivatagi MDRS (Mars Desert Research Station) és a kanadai Devon-szigeten felállított sarkvidéki FMARS (Flamshline Mars Arctic Research Station) lakatlan, a marsihoz hasonló tájakon települt.

A két bázis egy-egy lakóegységet tartalmaz, amelyen kívül szkafanderben dolgoznak a kísérletben résztvevők, tesztelve a különféle kutatási módszereket és a küldetés egyéb jellemzőit. Utoljára a HungaroMars2008 expedíció keretében jártak magyarok az MDRS bázison, amikor egy kizárólag hazai kutatókból álló legénység dolgozott ott két hétig (lásd korábbi cikkünket).

Utak a Marshoz

Jelenleg több forgatókönyv is van a marsutazásra. A Mars500 kísérletben a hosszabb oda- és visszautat igénylő változatot vizsgálják. Létezik azonban olyan terv is, amelyben gyorsabb utazás és hosszabb felszíni tartózkodás van, ekkor azonban közel 460 napot kell a bolygón tölteni, ami kemény feladat még egy felkészült legénységnek is.

Ha lényegesen gyorsabban sikerülne a bolygóhoz eljutni és onnan visszajönni, növekedhet a felszíni munka idejének aránya; erre irányulnak az új meghajtási módokkal kapcsolatos ötletek és fejlesztések, mint arról korábban beszámoltunk.

Az éles Mars500 kísérlet, tehát a hosszú szimuláció 2010 nyarán kezdődik a moszkvai székhelyű Orosz Orvosbiológiai Kutatóintézetben

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.