Mikor láthatunk élőlényeket a távoli bolygókon?

A következő évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlődése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a műszerekben?

A Kepler-űrtávcső: napjaink legfejlettebb exobolygókereső műszere (NASA)

A következő két-három évtizedben két fontos újdonság várható az exobolygók, tehát a Naprendszeren kívüli planéták megfigyelési módszere terén. Mindkét lépés az űrtávcsövekkel kapcsolatban hoz majd előretörést - közölték Jean Schneider (Paris Observatory, Meudon) és kollégái, egy új vizsgálat keretében.

Először 1,5-2,6 méter átmérőjű úgynevezett koronagráfokat használnak majd, amelyek az űrtávcső "előtt", attól sok kilométerre fognak haladni. Segítségükkel ki lehet takarni a távoli csillagok fényét, és részletesen vizsgálni a körülöttük keringő bolygó(k) tulajdonságait.

A második nagy előrelépés az lesz, hogy az úgynevezett interferométerek (több különálló darabokból összekapcsolt távcsövek) is belépnek a munkába, amelyekkel az elért felbontóképességet tekintve kilométeres átmérőjű távcsövek nyerhetők.

Míg az első lépés a távoli planéták légköri és éghajlati jellemzőit segít majd rekonstruálni, a második lépésben már felszíni részleteket is megpillanthatunk. A számítások alapján ahhoz, hogy egy ilyen interferométerrel egy 16 fényévre lévő Föld-típusú bolygóról közel 100 pixel méretű képet kaphassunk, a távcső részeinek majdnem 100 kilométer távolságban kell lenniük egymástól.

Az így rögzített felvételeken (egyéb mérésekkel kiegészítve) tengerek és kontinensek, erdő vagy füves puszta jellegű vidékek is azonosíthatók lennének. Tartós megfigyelési programmal vulkánkitörések, évszakos változások, a felszíni jég vándorlása is követhető volna. A "hagyományos" úgynevezett biomarkerek (életre utaló gázok és színképi jellemzők) mellett akár "technomarkerek" is megpillanthatók lennének. Ezek olyan jellemzők, amelyek nemcsak életre, hanem technikai civilizációra utalnak - állítják a kutatók.

Fantáziarajz egy kettős exobolygóról (David Agiular, CfA)

Az egyes élőlények megpillantására azonban még sokat kellene várni. Ha a legközelebbi csillag, az Alfa Centauri bolygóján meg akarnánk pillantani például egy 10 méteres növényt, az ehhez szükséges távcső közel akkora lenne, mint a Napunk. (Itt nem egy Nap méretű összefüggő távcsőre, hanem több részegységből álló műszerre kell gondolni.) Mindennek a megvalósítása nagyon hosszú időbe telhet - azonban a fenti számítás mai tudásunkra épít, amely egy váratlan felfedezéstől ugrásszerűen megváltozhat.

Ajánlott cikkek:

• Fél évszázada keressük a Földön kívüli intelligenciát 
• Élethez szükséges anyagokat mutattak ki egy kisbolygón