A Pillétől a Balatonig - magyar űrkísérletek harminc évvel ezelőtt

Farkas Bertalan első magyar emberként 1980-ban nyolc napot töltött a világűrben, amelynek során a nemzetközi Interkozmosz együttműködés keretében dolgozott a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Az űrhajós Valerij Kubászov nevű orosz társával együtt 1980. május 26-án indult Bajkonurból. Az utazás során Farkas Bertalan kollégáival együtt több magyar kísérletet is végrehajtott a Föld körüli pályán.

 

A Doza kísérlet keretében a Pille nevű sugárzásmérőt használták, amelyet Szabó Béla és Deme Sándor vezetésével a KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) szakemberei fejlesztettek ki. A sorozatban gyártott, és azóta továbbfejlesztett Pille egy termolumineszcens dózisérő és kiolvasó berendezés, amely az űrhajósok sugárterhelésének megállapítását a fedélzeten teszi lehetővé. Más, korábbi sugárzásmérőkkel az elszenvedett dózis megállapítására csak a Földön, visszatérés után nyílt lehetőség. A Pille többször felhasználható mérőkapszuláit az űrrepülőgépeken és a Nemzetközi Űrállomáson is használják, illetve használták.

Az MTA Mikrobiológiai Kutatócsoportja által kifejlesztett Interferon kísérletben az interferon nevű fehérje termelődését vizsgálták a súlytalanság állapotában. A sajátos viszonyok hatással vannak az asztronauták fehérvérsejtjeire, immunrendszerére is. Az így nyert ismereteket részben új gyógyszeralapanyag-tesztelésre használták, illetve az akkori interferon-készítmények űrbeli körülmények közti hatását vizsgálták.

A Pille műszer használat közben (Forrás: Horváth András archívuma)

Az ember szellemi munkavégző képességét a hazai fejlesztésű Balaton nevű műszerrel elemezték. Ezt a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet (ROVKI) és a Medicor Művek közösen fejlesztette ki. A 420 gramm tömegű berendezés mérte a bőr galvanikus ellenállását, meghatározta a pulzusszámot, reakcióidőt. Szintén fiziológiai kísérlet volt a Diagnoszty, amelyet ugyancsak a ROVKI és a Medicor készítettek. Utóbbi keretében a KTD-11 jelű, táskaméretű, hordozható diagnosztikai készülékkel a légzésfunkciót, a vérnyomást, a testhőmérsékletet és néhány további paramétert határoztak meg az űrhajósoknál.

Popov, Rjumin és Farkas asztronauták a Balaton kísérleti berendezéssel (Forrás: Horváth András archívuma)

Monitorozták továbbá az emberi anyagcserét a ROVKI, ATOMKI, SOTE és az Országos Sugárbiológiai és Egészségügyi Kutatóintézet kísérletében. Ennek keretében a hormonokat, a fehérjeháztartást, a vizelet-, a vér- és a sóháztartás jellemzőit követték súlytalansági viszonyok között.

Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet a KFKI közreműködésével, Gyulai József vezetésével előkészített Ötvös (Eötvös) nevű kísérletben a Szaljut-6 fedélzetén működő Krisztall kemencében gallium-arzenid, indium-antimonid, gallium-antimonid félvezető egykristályokat növesztettek. A cél annak megállapítása volt, hogy a súlytalanság körülményei között el lehet-e érni, hogy a krómatomok egyenletesen oszoljanak el a kristályban.

Emellett ötvözetek kialakulását és különböző hevítési körülmények közötti keveredését vizsgálták a Vasipari Kutató Intézet Bealuca-kísérletében, itt eltérő fajsúlyú fémek (Al-Cu ötvözetek) viselkedését elemezték a világűrben. Ennek keretében alumínium és 4 százaléknyi réz keverékének megolvasztása történt a Szaljut-6 Szplav és Kriszal berendezéseiben.

Farkas Bertalan a Szplav kemence mellett (Forrás: Horváth András archívuma)

Az MKF-6M jelű kamerával 6 csatornán 300 kilométer magasból, valamint kontrollként egy repülőgép fedélzetéről is vizsgálták a Föld felszínét, erőforráskutatás céljából. A feladat a növényzet, a talaj és az ásványkincsek azonosítása volt a magasból. A kísérletet végrehajtásában az MTA Magyar Geodéziai Szolgálata, a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és az MN Térképészeti Intézete működött közre.

A Bioszféra-M jelű kísérletet a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, valamint a Földmérési Intézet koordinálta. Célja kézikamerás felvételek készítése és elemzése volt. A megfigyelt objektumok között viharok, ciklonok, vulkánok, partszakaszok és egyéb légköri valamint felszíni alakzatok szerepeltek.

Farkas Bertalan űrrepüléséről további felvételek a képgalériában tekinthetők meg.

Hazánk azóta is folyamatosan részt vesz különböző kísérletek révén az űrtevékenységben, a Magyar Űrkutatási Iroda révén. Nemrég beszámoltunk a sikeres FOCUS nevű fémhab kísérletről, amelyet a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén végeztek el. Emellett az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének Űrkutató Csoportja is folytat kísérleteket PreSpat néven, amelyben az agyi prefrontális funkciókat és téri tájékozódást vizsgálják súlytalanságban, valamint az MTA-SE Biofizikai Kutatólaboratórium kísérletét az ISS külső felületén hajtják végre, amelynek keretében a világűrben jellemző sugárzások különböző biológiai mintákra kifejtett hatását tanulmányozzák.