Letörött egyik napelemtáblája a hosszú marsi tél alatt, így végleg elszállt a remény, hogy a Phoenix-űrszonda feléledjen a vörös bolygón.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Mars északi sarkvidékén landolt Phoenix-űrszonda az egyre alacsonyabbról sütő Nap és a gyorsan süllyedő őszi hőmérséklet miatt 2008. november 10-én beszüntette működését, és több életjelet nem adott magáról.
Berendezéseit nem is tervezték arra, hogy kibírja a Mars hosszú és igen hideg, alkalmanként -100 Celsius-foknál is alacsonyabb téli hőmérsékletét. Ezért nagyon kicsi esély volt rá, hogy megfelelő állapotban élje túl a hosszú fagyos időszakot. Ám ha a napelemtáblák elegendő energiát szolgáltatnak a számítógépnek, a szonda elvileg "felébredhetett volna" - és az erre az esetre beépített protokoll szerint időnként megpróbált volna bolygónkkal kommunikálni.
A Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda (MRO) nemrég készített felvételei azonban rámutattak, minderre esély sincsen. A mellékelt képen jól látszik, hogy a hideg tél megviselte a robotot: egyik napelemtáblája letört, és felületének egyéb részei sem csillognak olyan fényesen, mint újkorában. Mindezek alapján a szonda a várakozásoknak megfelelően tönkrement, így a NASA tovább már nem keresi az esetleges életjelét a rádióhullámhosszakon.

A Phoenix-űrszonda az MRO felvételén a leszállás után 2008-ban (balra) és most 2010-ben (jobbra). A korábbi felvételen jól megfigyelhető a szonda fényes fémfelülete, amely a télen talán korrodálódott, ezért lett tompa árnyalatú. A bal oldali képen a napelemtáblák mint két kisebb, kékes és kerekded alakzat láthatóak oldalt - ezekből mindkettő, de az egyik biztosan hiányzik a későbbi felvételen (NASA)
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.