Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján

Szélsőséges hidegben élő, acetilént evő, hidrogént belélegző és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda adatai összeegyeztethetők az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikről.

Fantáziarajz a Titan felszínéről (NASA, JPL, SSI)

"Felfedeztük az élet bizonyítékait a Titanon?" "Idegen élet a Titanon?" "Mi eszi a hidrogént a Titanon?" Ilyen és ezekhez hasonló hangzatos címek jelentek meg több nagy hír- és űrkutatási szakportálon hétfőn este. A Space.com, a Newscienctist.com, a Universetoday.com, a Spacedaily.com és számos egyéb forrás cikkezett az amerikai Cristopher McKay és kollégáinak új eredményeiről, amelyek az Icarus és a Journal of Geophysical Research című rangos nemzetközi folyóiratokban jelentek meg, és amelyek extrém életformák tevékenységének esetleges megfigyeléséről szólnak a Szaturnusz Titan holdján.

A Szaturnusz Titan holdja már régóta az asztrobiológiai kutatások, tehát a Földön kívüli élet keresésének egyik fontos célpontja. Az égitest sűrű nitrogénlégkörében hosszú molekulaláncú szerves anyagok keletkeznek, amelyek a felszínre hullnak, majd azokat a metán- és etánfolyók részben tavakba szállítják.

A felszínen uralkodó, -160 Celsius-fok körüli hőmérséklet kizárja a folyékony víz alapú, általunk megszokott életformák jelenlétét. Számos szakember azonban elképzelhetőnek tartja, hogy egyéb, alacsonyabb fagyáspontú oldószereken alapuló életformák forduljanak elő.

Cristopher McKay (NASA Ames Research Center) és Heather Smith (Space University, Strasbourg) munkái alapján a Titanon esetleg előforduló életformák hidrogént lélegezhetnének be, és acetilént ehetnének. Mindezek eredményeként pedig metánt termelnének és bocsátanának ki a légkörbe. Mindettől a felszín közelében megnőne a metán, illetve lecsökkenne a hidrogén és az acetilén koncentrációja.

A Cassini-űrszonda adatai éppen ezeket mutatják. A VIMS jelű infravörös térképező spektrométer mérései alapján acetilén nem mutatkozott a Titan légkörében, noha a napfény hatására egyébként termelődnie kell. Emellett arra is utalnak a mérések, hogy a hidrogén koncentrációja lecsökken a felszín közelében - annak ellenére, hogy a Nap UV-sugárzásától ennek szintén keletkeznie kell az atmoszférában. A metán gyakorisága viszont növekedett a felszín közelében.

Mindezek alapján elképzelhető, hogy a fent körvonalazott, "fagyálló" élőlények tevékenységének nyomára bukkant a Cassini. Ugyanakkor a megfigyeléseket élettevékenység nélküli kémiai reakciókkal is magyarázni lehet. Elméletileg ugyanis széntartalmú molekulák is fogyaszthatják a légköri hidrogént, közben metánt létrehozva - de ez a Titanon uralkodó alacsony hőmérséklet miatt igen lassú folyamat lehet. Az acetilén hiánya szintén magyarázható olyan élet nélküli folyamattal, amely a molekulát benzénné alakítja, ehhez viszont olyan katalizátor kellene, amelynek létére eddig nem utaltak megfigyelések.

Egyelőre tehát nem lehet biztosan megállapítani, hogy élőlények segítségével, vagy azok nélkül alakulnak ki a megfigyelt viszonyok. Válasszal egy újabb küldetés szolgálhatna - azonban ez a nagy távolság miatt még jó ideig nem várható.

A szénhidrogének körforgása a Titanon (Természet Világa)

Metán a Marson

A Mars légkörében megfigyelhető metánról szintén felmerült, hogy biológiai eredetű lehet. A Földön ugyanis a légköri metán többségét baktériumok termelik. A Marson a biogén eredet csak az egyik lehetőség, a metán utóvulkáni gázkibocsátás keretében is a légkörbe juthat - ez azonban felszín alatti, szunnyadó vulkáni folyamatokra utal, ami hőkibocsátása révén szintén kedvező jel az élet szempontjából.