Első felvételek egy csillaga körül keringő exobolygóról

Először sikerült lencsevégre kapni egy exobolygót, amint csillaga körül kering. A felfedezéshez egy magyar csillagász, Apai Dániel is hozzájárult - írja a Hírek.csillagászat.hu.

Csillagászoknak először sikerült lefényképezni egy exobolygót, amint pályája során megkerüli csillagát. Ma már összesen 10 exobolygóról állnak rendelkezésre közvetlen felvételek, ám a most felfedezett ß Pictoris b az eddigi legrövidebb keringési idejű ezek közül. A planéta egy körülbelül 9 jupitertömegű gázóriás, amely mintegy 60 fényévre található tőlünk.

A ß Pictoris csillag csupán 12 millió éves, ami azt jelenti, hogy a gázóriás kifejlődésének ilyen rövid idő alatt kellett lezajlania. A felfedezés tehát azért is úttörő, mert ez az első közvetlen mérés, mely bizonyítja, hogy a bolygóformálódás néhány millió év alatt végbemenő folyamat.

A felfedezés képeiből összerakott montázs fotó. A bolygó a két fényes belső pont, mely 2003-ban a csillag (ki van takarva a felvételen) egyik oldalán, míg 2009-ben a csillag másik oldalán tűnik fel. A fényes törmelékkorongra élével látunk rá. (ESO/A.-M. Lagrange)

Ha a Naprendszerünkkel összehasonlítjuk, a planéta a Szaturnusz pályájának távolságában kering csillagától, valahol 8 és 15 CSE között (1 CSE, azaz csillagászati egység a közepes Nap-Föld távolsággal egyenlő, ami körülbelül 150 millió kilométer - a szerk.). A ß Pictoris körül egy törmelékkorong is található, amelyet már eddig is ismertek a kutatók. A rendszer azért hívta fel magára a csillagászok figyelmét már évekkel ezelőtt, mert a törmelékkorongon kívül egy másodlagos, más pályahajlású korongot is felfedeztek, valamint üstökösöket, melyek a csillagba hullanak, továbbá a korong görbületét is kimutatták. Mindezek a jelek egyértelműen utaltak egy olyan nagytömegű gázóriás jelenlétére, amely az üstökösöket a csillag felé tereli, zavart (elhajlást) idéz elő a törmelékkorongban, illetve megmagyarázza a másodlagos diszk jelenlétét is.  

Fantáziakép a ß Pictoris rendszerről (ESO/L. Calçada)

A felfedezést tevő kutatócsoport vezetője Anne-Marie Lagrange (Grenoble-i Obszervatórium, Franciaország), a csoport egyik tagja pedig egy magyar csillagász, Apai Dániel (Space Telescope Science Institute, USA). A felfedezéshez a kutatócsoport a chilei Very Large Telescope egyik távcsövére szerelt  NAOS-CONICA műszert használta.

Az első felvételt 2003-ban készítették, ám ekkor a korong belső peremén belül látható halvány pontról még nem sikerült egyértelműen bebizonyítani, hogy nem csak egy háttércsillag. A 2008-ban és 2009 tavaszán készült felvételeken a fénypont nem volt látható. Ezután 2009 őszén a fényforrás ismét láthatóvá vált, ám most a csillag másik oldalán, ezzel bizonyítva, hogy valóban egy keringő exobolygóról van szó, mely 2008-ban és 2009 elején a csillag előtt vagy mögött helyezkedett el. A pálya két ellentétes pontján készített felvételek egyúttal lehetőséget is adtak a csillagászoknak a pálya méretének meghatározására.

A kutatócsoport további lehetséges bolygókat is detektált, bár ezek a planéták közel sem keringenek olyan közel, mint a  ß Pictoris bolygója.

Forrás:

ESO PR 2010 06 10

A. M. Lagrange és kollegái, publikálásra elfogadva a Science folyóiratban 

A cikk eredetiben a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálján olvasható