Összesen 24 atomból áll az antracén (C14H10), amely az eddig talált legbonyolultabb molekula a csillagközi térben. A kérdéses anyagot korábban csak meteoritokban azonosították, oxidált formája azonban jól ismert összetevője számos élőlénynek.
A csillagászok az 1980-as évektől ismerik az úgynevezett diffúz intersztelláris (csillagközi) sávokat, amelyek a csillagközi anyagról készített színképfelvételeken mutatkoznak. Régóta sejtették, hogy különféle nagymolekulájú szerves anyagok okozhatják őket - de a kérdéses molekuláknak nem akadtak a nyomára.
Ezúttal egy nemzetközi kutatócsoport sok antracénmolekulát talált a Cernis 52 jelű csillagközi felhőben, amely a Naptól 700 fényévre található a Perseus csillagképben. Ugyanez a kutatócsoport két évvel ezelőtt a naftalin (C10H8) jelenlétét mutatta ki ugyanebben a csillagközi felhőben. Mindkét komponens szerepet játszhat a fenti sávok létrehozásában.
A kutatást vezető Susana Iglesias Groth (Instituto Astrofisica de Canarias) szerint az antracén felfedezése azért fontos, mert ez a molekula szerepet játszhat egy Földünkhöz hasonló égitesten a prebiotikus, tehát az élet keletkezését megelőző kémiai fejlődésben. Munkájuk következő lépésében kiemelt figyelmet fordítanak az aminosavak csillagközi azonosítására, amelyek közül eddig csak a glicint fedezték fel más kutatócsoportok - de ez utóbbi jelenlétét is meg kellene erősíteni további adatokkal.
A csillagközi anyag összetételéről az elmúlt években született megfigyelések alapján általánosan elterjedtek azok a molekulák, amelyek a földi élet keletkezését megelőző kémiai fejlődésben fontos szerepet játszottak - tehát a távoli exobolygókon is előfordulhattak olyan kémiai folyamatok, mint a Földön.

Összeállítás a felfedezés lépéseiről: a Perseus csillagkép (balra), a csillagközi felhő (jobbra fent) és annak részletesen is vizsgált része (jobbra lent) a kérdéses molekulák szerkezetével (Gaby Perez, Susana Iglesias-Groth)
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.