Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben

Vágólapra másolva!
Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezető fejlődésben is fontos szerepet játszhat.
Vágólapra másolva!

Összesen 24 atomból áll az antracén (C14H10), amely az eddig talált legbonyolultabb molekula a csillagközi térben. A kérdéses anyagot korábban csak meteoritokban azonosították, oxidált formája azonban jól ismert összetevője számos élőlénynek.

A csillagászok az 1980-as évektől ismerik az úgynevezett diffúz intersztelláris (csillagközi) sávokat, amelyek a csillagközi anyagról készített színképfelvételeken mutatkoznak. Régóta sejtették, hogy különféle nagymolekulájú szerves anyagok okozhatják őket - de a kérdéses molekuláknak nem akadtak a nyomára.

Ezúttal egy nemzetközi kutatócsoport sok antracénmolekulát talált a Cernis 52 jelű csillagközi felhőben, amely a Naptól 700 fényévre található a Perseus csillagképben. Ugyanez a kutatócsoport két évvel ezelőtt a naftalin (C10H8) jelenlétét mutatta ki ugyanebben a csillagközi felhőben. Mindkét komponens szerepet játszhat a fenti sávok létrehozásában.

A kutatást vezető Susana Iglesias Groth (Instituto Astrofisica de Canarias) szerint az antracén felfedezése azért fontos, mert ez a molekula szerepet játszhat egy Földünkhöz hasonló égitesten a prebiotikus, tehát az élet keletkezését megelőző kémiai fejlődésben. Munkájuk következő lépésében kiemelt figyelmet fordítanak az aminosavak csillagközi azonosítására, amelyek közül eddig csak a glicint fedezték fel más kutatócsoportok - de ez utóbbi jelenlétét is meg kellene erősíteni további adatokkal.

A csillagközi anyag összetételéről az elmúlt években született megfigyelések alapján általánosan elterjedtek azok a molekulák, amelyek a földi élet keletkezését megelőző kémiai fejlődésben fontos szerepet játszottak - tehát a távoli exobolygókon is előfordulhattak olyan kémiai folyamatok, mint a Földön.

Forrás: Gaby Perez, Susana Iglesias-Groth

Összeállítás a felfedezés lépéseiről: a Perseus csillagkép (balra), a csillagközi felhő (jobbra fent) és annak részletesen is vizsgált része (jobbra lent) a kérdéses molekulák szerkezetével (Gaby Perez, Susana Iglesias-Groth)