A Japán Űrügynökség megerősítette a korábbi hírt, amely szerint apró szemcséket találtak a Hayabusa-űrszonda mintaszállító kapszulájában. Néhány képet is közöltek az anyagról, de még nem derült ki, hogy az apró szemcsék valóban a kisbolygóról származnak-e.
Július 6. kedd
A Japán Űrügynökség megerősítette a korábbi hírt, amely szerint apró szemcséket találtak a Hayabusa-űrszonda mintaszállító kapszulájában. Néhány képet is közöltek az anyagról, de eddig még nem derült ki, hogy az apró szemcsék valóban a kisbolygóról származnak, avagy sem.

A laboratórium, ahol a kapszulát kezelik (JAXA)

Néhány apró szemcse a tartályban (JAXA)
Július 5. hétfő
Egyes hírforrások alapján a Hayabusa-űrszonda kapszulának felnyitásakor nagyon kis mennyiségű szilárd anyagot találtak a szakemberek. A Japán Űrügynökségtől eddig még nem érkezett hivatalos vélemény, valóban a kisbolygóról származó anyagra akadtak-e. Egyelőre az sem zártható ki, hogy néhány porszemcse a startot megelőzően jutott be a kapszulába, de a leszállás utáni szennyezés is elképzelhető - utóbbi ellenőrzésére a leszállóhelyről származó anyagmintát is összehasonlítják majd a most találttal.
Július 1. csütörtök
A kapszula vizsgálatának eddigi eredményi alapján sikerült megállapítani, hogy az ismeretlen eredetű gáz nem a kisbolygóról származhat, hanem vagy földi gáz lehetett, vagy valahogy az űrszondában keletkezett. A röntgenvizsgálatokból sikerült megállapítani, hogy 1 mm-nél nagyobb szemcse nincs a kapszulában - tehát nagyobb test sajnos nem jutott bele, de elvileg mikroszkopikus darabok még lehetnek benne.
Bár az elemzés még korántsem fejeződött be, a japán szakemberek már tervezik az űrszonda utódját, a Hayabusa-2-t, amelyet a szénben gazdag 1999 JU3 jelű kisbolygóhoz indítanának. Ez az égitest közel egy nagyságrenddel nagyobb átmérőjű az Itokawanál, ezért erősebb hajtómű kell majd a manőverezéshez. A Hayabusa-2-űrszonda 2014-ben indulna, a kisbolygótól hozott minta pedig 2020-ra érne a Földre.
Korábbi információk
Mint arról korábban beszámoltunk, az Itokawa kisbolygóra kétszer is sikeresen leszállt Haybusa-űrszonda mintagyűjtő kapszulája Ausztrália sivatagos területén landolt. A japán berendezést a szigetországban lévő Sagamihara központba szállították, ahol megkezdték az elemzését.
A mintagyűjtő felnyitását a szakemberek lassan, óvatosan végzik. Ennek keretében csütörtökön ismeretlen eredetű gáz szivárgását észlelték, amely akár a kisbolygóról származó poranyagból is származhat - forrását azonban egyelőre nem sikerült pontosan megállapítani.
A tervek szerint közel egy hétig tart a mintagyűjtő teljes felnyitása, amelynek során optikai mikroszkópot és röntgenelemzést is használnak az esetleges poranyag azonosításához. Nem biztos ugyanis, hogy a szonda a terveknek megfelelően üzemelt, így nem egyértelmű, hogy kilőtte-e a mintavételhez szükséges golyót.

A mintatartó tégelyt tartalmazó leszállóegység vázlatos szerkezete (JAXA)
A kutatók szerint ha legalább egy 0,01 milliméteres szemcse van a tartályban, azt részletesen elemezni tudják majd. Bár a szonda hétévesre nyúlt küldetése véget ért, a legfontosabb kérdés megválaszolására, vagyis hogy hozott-e mintát az Itokawa kisbolygóról vagy sem, egy hónapot is várnunk kell. A bizonytalanság ellenére a Japán Űrügynökség már kérelmet adott be a Guiness Rekordok Könyvéhez azon első űrszonda címének megzerzésére, amely egy kisbolygót meglátogatott, majd visszatért a Földre.
Az alábbi, japán nyelvű videón pompás felvételek láthatók a Hayabusa anyaegységének a kégkörben való elégéséről. Tisztán látható, ahogy a hőpajzzsal védett mintagyűjtő kapszula továbbhalad.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.