Armstrong mintát gyűjt a Holdon, Aldrin a felszíni műszereket készíti elő. Minderre negyvenegy évvel ezelőtt, 1969. július 20-án került sor, amelyet világszerte 500 millióan követtek figyelemmel. A holdraszállás nehézségét tükrözi, hogy napjainkban egyetlen állam sem tudná megismételni ezt a teljesítményt.

Bár a holdraszállást nem kifejezetten tudományos érdeklődés nyomán, inkább a szovjet-amerikai hidegháború keretében, politikai nyomásra sikerült megvalósítani - mégis hatalmas eredménynek könyvelik el a mai napig. Mindössze két hónappal az első emberes űrrepülés után, 1961 májusában John F. Kennedy nyilvánosan kihirdette, hogy az Egyesült Államok még 1970 előtt embert juttat a Holdra, majd épségben vissza is hozza onnan. A cél elérése érdekében hatalmas anyagi és szellemi erőforrásokat kellett összpontosítani, és megteremteni az emberes űrrepülés hátterét.
A feladat nehézségét jól mutatja, hogy jelenleg nem tudná egyik állam sem megismételni ezt a teljesítményt - igaz napjaink űreszközeit nem is erre a célra fejlesztették ki. Az alábbiakban áttekintjük, milyen események zajlottak majdnem fél évszázaddal ezelőtt, amikor az első ember, hazai időben koraeste a Holdra lépett.
Negyvenegy éve az Apollo-11 három asztronautája: Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins nem csak eljutott a Holdhoz az Apollo program keretében, de közülük ketten első alkalommal le is szálltak a felszínre. 1969. július 20-án, közép-európai idő szerint 21.17-kor a holdkomp elérte a felszínt. Az első üzenet Andrintól jött, aki azonnal jelezte, hogy az érintkezést jelző leszállófény kigyulladt, és a hajtómű leállt. Miután elcsendesedett a kabin, Armstrong is az éterbe szólt "Houston, itt a Nyugalom-tengere bázis. A Sas leszállt."
A különféle ellenőrzések két órán keresztül tartottak, majd ezt követően döntöttek úgy, hogy a tervezett időpont előtt kilépnek a Hold felszínére. A rossz minőségű élő adást mintegy 500 millióan nézték a Földről. Armstrong lábbal előre, arccal a holdkomp felé mászott le az egyik leszállólábra rögzített létrán. Az utolsó egy méteren nem voltak létrafokok, ezért onnan leugrott a leszállóláb talpára. Ezt követően gyorsan vissza is szökkent a legalsó lépcsőfokra - ellenőrizve, hogy könnyen vissza tud-e majd mászni.

Aki másodikként lépett a Holdra: Aldrin a lépcsőn ereszkedik (NASA)
Az eufórikus pillanatok után azonnal munkához láttak: senki nem tudta, pontosan milyen körülmények várhatók a Holdon, ezért a biztonsági előírás szerint megkezdték a visszatéréshez szükséges rendszerek ellenőrzését és előkészítését.

Aldrin kibontja az EASEP műszeres csomagot (NASA)
Munka a Hold felszínén
A holdkomp stabil helyzetének és a biztonságos mozgás lehetőségének megállapítása után az úgynevezett biztonsági mintavétel volt az első feladat: ha vészhelyzet adódik, és azonnal fel kell szállni, ne üres kézzel térjenek haza az asztronauták. Aldrin a 14. percben szállt ki, majd megkezdték a részletes holdfelszíni munkálatokat. Kipróbálták a járást, és a futást a Holdon, amely szokatlan, de kivitelezhető volt.
Aldrin fut a Holdon (NASA)
Mindezeket követően kellett kitűzni a zászlót. A szakemberek jó előre készültek erre, és tudták, hogy légkör hiányában egy merevítő rúd kell a zászló tetejébe, ahogy az megfigyelhető is a felvételeken - különben lelógna, és nem látszana jól.

Armstrong balra, Aldrin jobbra a zászló mellett (NASA)
|
Félremagyarázott felvételek Az elmúlt években olyan véleményeket is hallani lehetett, amelyek szerint a holdutazás nem történt meg. Ezek túl azon, hogy figyelmen kívül hagyták a visszahozott mintákat, a felszínen hagyott lézertükröket, a szeizmikus vizsgálatok eredményeit és így tovább, a képekkel kapcsolatban is hibás érveket hoztak fel. Ezek szerint például nem érthető, hogy a zászló miért látszott lobogni, holott errő szó sincs: a zászlót a felső részébe dugott rúd tartotta vízszintesen, a leszúrás mozdulatai miatt lengett egy ideig, és korábbi összecsavart állapota révén maradt benne két hullám alakú rész a végén, amely nem mozdult - mint az alábbi képpáron látszik. A keresztek és egyéb jelölések a felvételeken az elemzések megkönnyítése érdekében vannak, amelyek a túlexponált fehér részek előtt nem látszanak. Gyakori félreértés még a csillagok hiánya a képeken. A Holdon napközben az erős napfény miatt olyan világos a felszín, hogy az emberi szem és a kamera blendéje szűkre húzódik össze, a halvány csillagok ezért nem láthatók. Hiába nincs légkör a Holdon, az űrhajósok az erős napfény miatt egyetlen csillagot sem tudtak megfigyelni az égen - a Napot kivéve. A sugárzás sem jelentett gondot az utazás idején: az űrhajók a Van Allen sugárzási-övek energikus belső részét néhány perc, a külső tartományát pedig fél óra alatt szelték át - eközben a fémfalú kabinban az űrhajósok (és a hazahozott filmtekercsek) nem kaphattak veszélyes sugárdózist. Egymás után készült felvételpárból összeállított animáció, amelyen jól látszik: a zászló nem lengett, a korábbi összecsavart állapotből maradt benne a hullám alak (NASA) A fényképekkel kapcsolatos érvek között szerepel a kérdés: miért vetnek egyenetlen alakú árnyékot a tárgyak a felszínre? A magyarázat, hogy a képeken látszó árnyékok alakját az egyenetlen futású felszín is befolyásolta - a hullámzó terepre esett árnyék oldalról nem látszok egyenesnek. A tárgyak árnyéka pedig érthető módon nem mozdult el több óra alatt: a kéthetes holdi nappal során csillagunk a földinél sokkal lassabban mozog az égen. Szerencsére a NASA és más szervezetek nem az álhírek cáfolatára fordítják energiájukat, hanem a Hold kutatására, amely az Apollo program után is folytatódott. |
Az Apollo-11 expedíció tagjai a munkálatok során nemcsak mintákat gyűjtöttek, hanem több olyan műszert is beüzemeltek, amelyek segítségével később, utólag is végeztek különféle méréseket, részben a Földről. Végül leporolták egymás űrruháját, majd 2 óra 41 perc után visszatértek a holdkomp belsejébe. A szkafanderen azonban sok finom holdpor maradt, ami erősen facsarta az asztronauták orrát a kabinban. Végül megvacsoráztak, majd egy rövid, a szűk hely miatt elég kényelmetlen alvást követően felszálltak, hogy összekapcsolódjanak az Apollo-11 keringő egységével.

A holdkomp visszatérő egysége az Apollo-11-hez közelít, háttérben a Hold mögül előbukkanó Földdel (NASA)
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.