A Földre hozza a Marsot a NASA

Felfújható sátor a sarkvidéken, víz alatti ház búvároknak, szkafanderben vezetett sivatagi terepjáró, vulkáni törmeléket kotró robotok a Hawaii-szigeteken - szokatlan helyszíneken extrém munkát végeznek a NASA szakemberei és robotjai. Mindezek az úgynevezett analógia kutatások részét képezik: bolygónkon készülnek fel más égitesteken végzendő munkára.

Lépegető robot, lakóegységgel a hátán (NASA)

Az analóg vagy analógia kutatások célja, hogy földi vizsgálatok és tesztek révén jussunk közelebb más égitestek megismeréséhez. A témakörben végzett munkákat két részre oszthatjuk aszerint, hogy a természetben zajló jelenségeket vizsgálják (például kémiai átalakulásokat elemeznek az örökké fagyott permafroszt rétegekben), vagy technológiai fejlesztés a cél (például olyan fúróberendezés, amely ebből a permafrosztból tud úgy mintát venni, hogy kevéssé alakítja át annak anyagát). Ezen kutatások többsége úgynevezett Mars analóg vizsgálat, amelynek keretében bolygónkon olyan helyszíneket, illetve alakzatokat és jelenségeket vizsgálnak, amelyek megértése a Mars megismeréséhez is közelebb visz.

A bolygó pontos szimulálására, az ott zajló folyamatok teljes körű megismerésére ugyanakkor itt nincs lehetőség. A Földön nincsen marsfelszíni gravitáció vagy ritka szén-dioxid-légkör, azonban ez alig befolyásolja például a speciális robotok működését, a megfigyelő műszerek vagy a szkafanderben üzemeltethető fúrógép tervezését. Ésszerű megkötésekkel és korlátozásokkal egy-egy kiválasztott paraméter jól vizsgálható - és segítségével következtetni lehet arra, miként történne mindez a Marson.

Korábban rovatunkban már írtunk ide kapcsolódó kutatásokról. Itt említhető az Európai Űrügynökség (ESA) és Oroszország közös szervezésében zajló Mars500 kísérlet, illetve sok olyan geológiai és biológiai vizsgálat, amely például extrém hideg vagy éppen vulkánok által fűtött meleg környezetben vizsgálja az ásványi átalakulásokat, az élet lehetőségét. Az alábbiakban kifejezetten a NASA szervezésében zajló ilyen kutatási programok közül tekintjük át a legérdekesebbeket.

Északi-sarkvidék - Haughton Mars Project

Az észak-kanadai Devon-sziget fagyos sarkvidéki területén egy 20 kilométeres becsapódásos kráterben, pontosabban annak peremvidékén áll a NASA egyik sarkvidéki kutatóbázisa. A sarki sivatagi vidéken, a Marshoz hasonló kinézetű sziklákkal borított területen a kutatók geológiai és biológiai kísérleteket végeznek - emellett a tervezett emberes marsutazással kapcsolatban is zajlik technikai fejlesztés és műszaki tesztelés.

A Devon-szigeten lévő tábor helyszíne kietlen, sarkvidéki, hideg és száraz táj

A 2000-től működő bázison a környéken élő extrém életformákat, főleg a kőzetek belsejében lévő cianobaktériumokat, valamint a télen lerakódó hófoltokból nyáron kiinduló vízfolyásokat vizsgálják - utóbbiak kinézetükben a Marson megfigyelt sárfolyásokra, illetve lejtősávokra emlékeztetnek.

Napelem hajtotta rover a sarkvidéken (NASA)

A terepi mobilitást egy speciális lánctalpas járművel tesztelik, emellett kísérleti fázisban lévő szkafandereket is kipróbálnak. Utóbbi kutatás fő célja annak megállapítása, hogy a különféle mérnöki igényeknek megfelelő eszközök (sisak, háti életfenntartó egység, kesztyű, zsebek, csizma stb.) miként állíthatók össze optimálisan, hogy minél kevésbé zavarják a munkát.

Észak-amerikai sivatagok - Desert Research and Technology Studies (RATS)

A NASA szakemberei minden évben folytatnak sivatagi gyakorló munkát, amelynek keretében az ember és robot együttműködési lehetőségeit tesztelik - ennek rövidítése, a RATS magyarra "sivatagi patkányoknak" is fordítható, utalva a kellemetlen körülményekre, amelyek között a kísérleteket végzik. Minderre Arizona sivatagos területein kerül sor, amely kinézetében és a terep adottságait tekintve a Marshoz hasonló környezetet biztosít.

Együtt tesztelik a járműveket és a szkafandereket (NASA)

Különböző űrszondamodelleket, valamint az ATHLETE névre keresztelt lépegető robotot is itt próbálták ki élesben. A kísérletekben olyan járműveket tesztelnek, amelyekhez hasonlók segítségével a Mars felszínén is lehet majd terepi munkálatokat végezni.

Éjszakai út a Holdra és a Marsra tervezett terepjáróval (NASA)

Nemrég a Hold ismételt meghódításához tervezett eszközöket is itt próbálták ki. Bár az emberes visszatérést a Holdra törölték Barack Obama amerikai elnök döntése értelmében, a zárt belső légterű járműveket, amelyeken kívül szkafanderben lehet terepi munkát végezni, jelenleg is vizsgálják.

Víz alatti helyszín -  NEEMO (NASA Extreme Environment Mission Operations)

Jules Verne tengeralattjáró-kapitányának nevét viselő programban a szakemberek 2-3 hetet töltenek egy víz alatti lakóegységben. A sajátos körülmények miatt itt speciális munkavégzés és életfenntartás szükséges, és olyan igények merülnek fel, mint egy másik égitest felszínén. Itt sem a környezet közvetlen hatását vizsgálják, inkább az emberi szervezet alkalmazkodóképességét, az eszközök fejlesztési lehetőségeit és a kutatócsoportok alkalmazkodását, viselkedését a különleges környezetben.

Mintagyűjtés speciális viszonyok között (NASA)

A lakóegység a floridai partok közelében, 19 méterrel a tengerszint alatt található. Elsősorban tengerbiológusok dolgoznak itt, és a technológiai kísérlet részeként a búvárruhás expedíciók során begyűjtött mintákat a lakóegységben vizsgálják - tesztelve miként lehet optimálisan összeállítani a helyszíni műszercsomagot.

Helyszíni vizsgálat modern, kompakt mérőeszközökkel (NASA)