Gigantikus lefolyót fotóztak a Vénuszon

2010.10.01. 3:09

Spirális mélyedésre emlékeztet az az alakzat, amelyet a Venus Express-űrszonda nemrég megörökített a Vénusz déli sarkvidékén. A képeken látható örvény belsejében a felhőréteg mélyébe nyerünk bepillantást, ahol magasabb hőmérséklet uralkodik.

A Vénuszt olyan sűrű felhőtakaró borítja, hogy a Földről nézve felszíne sosem látható. Légkörében hatalmas örvények vannak, amelyek közül néhányat korábban bemutattunk.

Az alábbi négy fotót az infravörös tartományban rögzítették, a sötét szín mélyebb légköri rétegeket jelzi. A furcsa, közel 2000 kilométer széles alakzat leginkább egy gigantikus tölcsérre, lefolyóra emlékeztet, amelynek belsejében a Vénusz légkörében mélyebbre láthatunk le.

Forrás: ESA, Venus Express, VIRTIS, INAF-IASF, Obs. de Paris-LESIA
Négy kép a Venus Expresstől, a déli sarkvidéken mutatkozó örvényalakzatról (ESA, Venus Express, VIRTIS, INAF-IASF, Obs. de Paris-LESIA)

A bolygó északi sarkvidékén a Pioneer Venus-űrszonda 1979-ben egy kettős örvényt azonosított, amelyhez hasonlót 2006 áprilisában a Venus Express is megörökített a déli féltekén (lásd az alábbi kép jobb oldalán). Az utóbbi években azonban a déli örvény alakja jelentősen megváltozott.

Forrás: ESA, Venus Express, VIRTIS, INAF-IASF, Obs. de Paris-LESIA
A déli-sarkvidéki légörvény rekonstruált térbeli alakja. Balra: jelenleg, amikor erősen bemélyed, és korábban, amikor kettős alakzat volt jellemző rá (jobbra)

 

 

A Venus Express-űrszonda képei alapján a déli-sarkvidéki örvényről készült animáció (ESA)

Maga a pokol

A Vénusz bolygó tömegét, méretét és helyzetét tekintve Földünk testvérének ("bolygónővérének") is nevezhető a Naprendszerben. Átmérője 95%-a, tömege 82%-a a Földének, belső szerkezete is hasonlít a mi bolygónkéra, és nem sokkal kering közelebb a Naphoz, mint a Föld (naptávolsága a Földének 70%-a).

Ugyanakkor számos eltérés is van a két égitest között: a Vénusz tengelyforgása lassú, és a többi bolygóéval ellentétes irányú (direkt irány helyett úgynevezett retrográd irány). Ennek következtében egy vénuszi nap 243 földi napnak felel meg, és tovább tart egy vénuszi évnél (224 földi napnál).

Forrás: DLR
A Vénusz felszíne maga a pokol (illusztráció)

A Vénusz legfeltűnőbb eltérése a Földtől, hogy felszíne forró, közel 450 Celsius-fokos, és a földinél 100-szor nagyobb tömegű légkör borítja. Atmoszférája főleg szén-dioxidból áll, amely üvegházhatása révén emeli ilyen magasra a hőmérsékletet. A légkör átlátszatlan, a világűrből közvetlenül nem lehet megpillantani a bolygó felszínét, és onnan nézve a Nap sem látható az égen. 40-60 kilométer magasan átlátszatlan kénsavas felhők találhatók a mintegy 90 atmoszféra felszíni nyomású légkörben. A felszínt viszonylag fiatal vulkni kőzetek borítják.

Forrás: NASA
A Magellan-űrszonda radarmérései alapján készített, mesterségesen színezett domborzatmodell a Gula- és a Sif Mons nevű vulkánokról a Vénuszon (NASA)

A Földről nézve a Vénusz 47 foknál jobban sosem távolodik el a Naptól. Emiatt vagy naplemente után nyugat felé, vagy napkelte előtt kelet felé látható - ezért nevezték el Esthajnalcsillagnak is. Fényessége maximálisan -4,5 magnitúdó, ezzel a Hold után az éjszakai égen a legfeltűnőbb égitest. Ragyogó fénye miatt még városokból is megfigyelhető szabad szemmel, távcsővel pedig a Holdhoz hasonló fázisai is láthatóak. Az 1600-as évek elején Galileo Galilei ennek nyomán felismerte, hogy ez az égitest sem a Föld körül kering, sőt fázisai csak a Nap körüli mozgásával magyarázhatók. Bár a Nap mindig csak a Vénusz egyik felét világítja meg, a bolygó mozgása révén ebből változó nagyságú részt figyelhetünk meg.

Ajánlat: Egyelőre nincs magyarázat a Vénuszon megjelent nagy foltra - kép

A Vénusz láthatósága