Őrült ütemű csillagkeletkezést figyeltek meg a korai Világegyetemben

Olyan galaxisokat fedeztek fel 3 milliárd évvel a Világegyetem kezdőpillanata, az Ősrobbanás után, amelyek a valaha megfigyelt legintenzívebb csillagkeletkezést mutatják. Ez lehetett az Univerzum fejlődésének legaktívabb időszaka az új csillagok születesét illetően.

"Meglepő és lenyűgöző volt, hogy ilyen sok, drámai mértékben aktív, de korábban ismeretlen ősi galaxist találtunk" - mondta Isaac Roseboom (University of Sussex), a most publikált eredményeket elérő kutatóprogram egyik munkatársa. Az Európai Űrügynökség (ESA) tavaly felbocsátott Herschel-űrtávcsöve segítségével olyan távoli galaxisokat vizsgáltak a szakemberek, amelyek halványak az optikai, de feltűnőek az infravörös hullámhosszakon.

Az objektumok az Ursa Major (Nagy Medve) csillagképben mutatkoztak, közülük az űrtávcső SPIRE-detektora által közel 70 ilyen galaxis sugárzását rögzítették. Most azonosították elsőként ezeket az objektumokat, amelyek anyaga forróbb volt a korábban ismert, hasonló csillagvárosokénál. A jelenség hátterében igen gyors ütemben keletkezett új égitestek állnak. Ezek a születő és fiatal csillagok intenzív sugárzásukkal felforrósították, és további sugárzás kibocsátására késztették a közelükben lévő csillagközi anyagot.

A megfigyelés alapján úgy fest, hogy 11 milliárd évvel ezelőtt volt a legintenzívebb a csillagkeletkezés a Világegyetemben. A jelenségért feltehetőleg az akkoriban gyakori galaxisok közötti ütközések felelnek, amelyek révén a csillagközi anyag gyakran összenyomódott.

Fantáziarajz egy extrém intenzív csillagkeletkezést produkáló galaxis sugárzásáról (NASA/CXC/M.Weiss)

A következő időszakban folytatott vizsgálatok révén azt szeretnék állapítani a kutatók, hogy más égterületeken is azonosítható-e ez a 11 milliárd évvel ezelőtti intenzív időszak, valamint azt is fontos lenne kideríteni, hogy a későbbiekben miként fejlődtek az ilyen galaxisok.

Animáció a Herschel-űrtávcső működéséről (ESA)

Magyar részvétel

A Herschel-űrtávcső programjában az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Infravörös Csillagászati Csoportja is részt vesz a MŰI és az ESA PECS programjának támogatásával. A 2007-ig tartó előkészítő fázisban az űrteleszkóp Herschel Konfúziós Zaj Modelljét fejlesztették a szakemberek, amely csökkenti az égi háttér által létrehozott bizonytalanságot a mérésekben.

A munka során beépítették az észlelők által használandó HSPOT nevű alkalmazást a megfigyeléseket tervező programcsomagba. Tesztelték továbbá a PACS műszert, a Herschel infravörös képalkotó fotométerének és spektrográfjának földi példányát. Elsősorban azt vizsgálták, milyen hatással vannak a hőmérsékletváltozások a detektor szolgáltatta adatokra és azok pontosságára.