Észrevennénk-e, ha a Földön kívüliek kisbolygókon bányásznának?

2011.04.01. 9:03

A kisbolygók színképében, méreteloszlásában és a körülöttük lévő por jellemzőiben mutatkozó eltérések mesterséges beavatkozástól is keletkezhetnek.

A Földön kívüli intelligencia keresése során olyan jelekre vadásznak a szakemberek, amelyek természetes úton nem jöhettek létre, és nem is "csak" életre, hanem értelmes lények tevékenységére utalnak. Itt említhetők az egyszerű rádiósugárzással vagy lézersugárral küldött üzenetek, de akár olyan mesterséges, úgynevezett "csillagmérnöki" alkotások is, ahol a feltételezett idegenek egész bolygókat vagy csillagokat alakították át - noha erre utaló jeleket eddig még nem találtak.

Fejlődése során a földi civilizáció egyre több nyersanyagot és erőforrást használt fel környezetéből. Ha feltételezzük, hogy más civilizációk is így tesznek, akkor idővel kevésnek bizonyulhat a saját bolygójukon elérhető nyersanyagok mennyisége. Ekkor más égitesteket is elkezdhetnek kiaknázni, ahogy az a Hold és a kisbolygók esetében már a Naprendszerben is felmerült.

Egy idegen civilizáció is elkezdheti a saját csillagrendszerében lévő kisbolygók bányászatát. Duncan Forgan (University of Edinburgh) és Martin Elvis (CfA) munkájukban három módszerre is rámutatnak, amelyek révén az ilyen tevékenység a távolból is észrevehető lenne.

Az első, hogy a bányászat miatt egyes elemeket kivonhatnak az égitestekből, ezért az ilyen kisbolygók bizonyos anyagokból indokolatlanul keveset tartalmaznának. A kérdéses elem vagy ásvány szokatlanul kis aránya pedig az égitestek színképében kimutatható lehet, illetve az ilyen "kibányászott" zónák térbeli eloszlása is alkothat sajátos mintázatot.

Második esetként elképzelhető, hogy a bányászathoz használt technológia adott méretű vagy tömegű kisbolygóknál, esetleg a legnagyobb égitesteknél működik a leghatékonyabban. Ebben az esetben az objektumok természetes méreteloszlása helyett anomális eloszlás mutatkozna, ahol adott mérettartományú égitestek teljesen hiányoznak.

Forrás: Wikimedia Commons

Dyson-szférák: A bányászaton kívül egyéb elvi lehetőség is van a Földön kívüliek környezetátalakító tevékenységének felismerésére. Freedman Dyson javasolta elsőként, hogy a technikai civilizációk exponenciálisan növekvő energiaigénye révén kifizetődő lehet, ha a csillaguk által kibocsátott energiának minél nagyobb részét felhasználják. Ezt a csillag köré épített hatalmas burokkal lehetne megoldani, amelynek anyagát egy bolygóból nyerhetik ki - azonban megvalósítása még elméleti szinten sem tisztázott. Több altípusának ötlete merült fel, ezek vagy különálló darabokból tevődnének össze, vagy egy összefüggő, hatalmas és vékony buborékfelületet alkotnának.


Harmadik esetként elképzelhető, hogy a bányászati tevékenység mellékterméke, például a sok por hősugárzása lenne kimutatható. Utóbbi helyzetet nehéz lenne elkülöníteni a természetes eredetű, véletlen ütközések termelte portól. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a bányászati tevékenység olyan speciális jellemzőjű mellékterméket hoz létre, amely talán elkülöníthető az üközések termelte anyagtól - mindez azonban csak elvi lehetőség.

Ha a fenti a jelek valahol együttesen azonosíthatók, az talán a Földön kívüli bányászati tevékenyégére utal - azonban mindezt nagyon nehéz a természetes eredetű forrásoktól elkülöníteni. A napjainkban készülő, főleg infravörös megfigyelések sok esetben találnak már nagy mennyiségű port egy-egy csillag körül, de ezek könnyen magyarázhatók természetes ütközésekkel - ami várható velejárója a bolygókeletkezés folyamatának.

Forrás: NASA
Fantáziarajz: egy Földhöz közeli égitest hasznosítása (NASA)

Ugyanakkor a módszer segíthet a Földön kívüli intelligenciát kereső SETI programok célpontjainak kiválasztásában. Ha a fenti jelek egybeesnek egyéb érdekes megfigyelésekkel - például az adott csillag egyik bolygóján folyékony víz, légkörében nem egyensúlyi gázok, színképében a földi klorofillhoz hasonló anyag megjelenésével -, akkor ezeknél a rendszereknél érdemes lenne a kisbolygók bányászatának nyomát keresni a kutatók szerint.

KAPCSOLÓDÓ CIKK