Utoljára landolt szerdán reggel az Endeavour

2011.06.01. 7:41

Június 1-jén, magyar idő szerint 8.35-kor utoljára landolt az Endeavour űrrepülőgép a floridai Kennedy Űrközpontban. Ezt követően már csak az Atlantis startol idén nyáron, csökkentett létszámú legénységgel.

Utolsó előtti lépéséhez érkezett az űrrepülőgép-program: magyar idő szerint szerdán reggel véget ért az utolsó teljes legénységgel végrehajtott küldetés. Az Endeavour közel két hetet töltött a Föld körüli pályán, miközben a Nemzetközi Űrállomáson végeztek szereléseket űrhajósai.

Az Endeavour szerda reggel, hazai idő szerint 8.35-kor landolt, amelyet a Galileo Webcast magyar szakkommentárral, élőben közvetített az interneten. A közvetítés során a NASA TV adását vették át.

Az Endeavour összesen 25 küldetésen 148 embert szállított a világűrbe, miközben majdnem 300 napot töltött a Föld körüli pályán, és több mint 4400-szor kerülte meg bolygónkat. Ha a keringések alatt megtett távolságot összeadnánk, 166 millió kilométert kapnánk, amely valamivel több, mint a Föld átlagos naptávolsága.

Az Endeavour utolsó útja az STS-134 jelű küldetés volt. Ennek keretében négy űrsétát is végrehajtottak, mint arról részletesen beszámoltunk. A munkálatok során a robotkarnál végeztek fejlesztéseket, és az űrállomás áramellátását biztosító kábeleket is szerelték. Feltöltötték továbbá az ammónia hűtőtartályt, és megolajozták a napelemet forgató szerkezetet. Az Endeavour küldetésének egyik legfontosabb feladatát, az Alfa Mágneses Spektrométer üzembe állítását is sikeresen elvégezték. A minden korábbinál érzékenyebb részecskedetektor a sötét anyag kutatásában is segíti a szakembereket. Az Endeavour útja során beszélt első alkalommal pápa, XVI Benedek az űrállomás fedélzetén dolgozó űrhajósokkal.

Forrás: NASA
Az Endeavour űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomástól távolodóban, háttérben az éjszakai Föld fényeivel május 28-án (NASA)

Cook kapitány hajójáról nevezték el

Az Endeavour az utolsóként, ötödikként megépült űrrepülőgép, amelyet az 1986-ban tragikusan felrobbant Challanger pótlására készítettek 1,7 milliárd dolláros költséggel. Nevét Cook kapitány híres felfedező hajójáról kapta. Korábban az Endeavourt tervezték utolsóként indítani az űrrepülőgép flottából, azonban végül úgy döntöttek a NASA vezetői, hogy az Atlantis csökkentett legénységgel még egyszer elindul a világűrbe.

Az Endeavour űrrepülőgép adatai:

hossz: 37 méter
fesztáv:  24 méter
tömeg üres állapotban: 78 tonna
maximális starttömeg 110 tonna
maximális hasznos teher: 25 tonna
üzemelési magasság: 190-960 kilométer



Az Endeavour néhány apró felszerelésben különbözik a többi űrrepülőgéptől. Ezen van a legnagyobb fékezőernyő, amely a leszállás után gyorsabban lassítja a gépet a kifutópályán. Modern felszerelései révén akár 28 napos küldetést is végre tudott volna hajtani az űrben - de ilyen hosszú útra nem került sor.

Forrás: [origo]
Az Intelsat-VI műhold befogása az Endeavour első küldetése során 1992-ben. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Az Endeavour első útján az űrhajósok az Intelsat-VI jelű műholdat két sikertelen kísérlet után a harmadik alkalommal fogták be. A műholdon néhány szerelést végeztek, majd útjára bocsájtották. Ez volt az első ilyen, a világűrben egy űrsétán végrehajtott szerelési művelet, amelynek a célja az volt, hogy rámutasson, a leendő Nemzetközi Űrállomásnál is lehet majd külső szerelési munkálatokat végezni.

Forrás: [origo]
Kiemelik az Endeavour raktéréből az ICC jelű teherhordó egységet, amelyben az űrállomás külső felületére tervezett berendezéseket szállították fel. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Az Endeavour utazásai során sokat használták a Canadarm nevű, kanadai szakemberek által kifejlesztett robotkart. Az űrrepülőgép belsejéből irányított eszköz segítségével a raktérből kiemelhető a hasznos teher, amelynek további mozgatását az űrállomás robotkarja végzi el. A Columbia űrrepülőgép katasztrófája után egy érzékelővel egészítették ki a robotkart, amivel az asztronauták rendszeresen átvizsgálták az űrrepülőgépek külső felületét, esetleges sérülésekre vadászva.

Forrás: [origo]
Az Endeavour űrrepülőgép a speciálisan átalakított Boeing 747-es gép hátán utazik a Kennedy Űrközpontba 2008 decemberében (NASA)

Az Endeavournak az elmúlt napokban zajlott utolsó küldetése során lépték át az ezredik munkaórát, amelyet az űrséták során az űrállomás fejlesztésére fordítottak az asztronauták. Az alábbi videó bepillantást nyújt az ilyen szerelések kissé körülményes, speciális figyelmet igénylő végrehajtásába.

 

Szerelések az Endeavour utolsó küldetésén (youtube.com)

 

Az Endeavour üzemelésének főbb eseményei:

  • 1992. május 7.: elsőként startol az Endeavour az STS-49 jelű küldetés keretében
  • 1992. szeptember 12.: az első afroamerikai női asztronautát, Mae Jemisont felszállítja a világűrbe
  • 1993. december 12.: végrehajtják a Hubble-űrtávcső első szervizelését
  • 1998. január 22.: az Endeavour összekapcsolódik a Mir űrállomással
  • 1998. december 4.: az űrrepülőgép felszállítja a Nemzetközi Űrállomás első amerikai modulját
  • 2003 és 2005 között egy nagyobb átalakítás keretében sok berendezést kicserélnek és fejlesztenek az űrrepülőgépen
  • 2008. március 11.: felszállítja a japán Kibo modulok első egységét
  • 2010. február 8.: felszállítja az űrállomás Cupola egységét

Forrás: NASA
Szerelések az Endeavour 2007-es STS-118 jelű küldetésén, háttérben a látványos panorámát nyújtó Földdel. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Eredetileg 2010-ben tervezték nyugdíjazni az Endeavourt 18 évnyi üzemelés után, de később a jelenlegi, 2011-es küldetés végrehajtása mellett döntöttek a szakemberek. A mostani utolsó útját követően az űrrepülőgép a Kaliforniai Tudományos Parkba kerül, ahol kiállítják a nagyközönségnek.

 

Az Endeavour utolsó startja

KAPCSOLÓDÓ CIKK